Felborult dzsipjében, Kenya egyik kihalt környékén találják meg az ott dolgozó brit diplomata (Ralph Fiennes) feleségének holttestét. A férfi nyomozni kezd, hogy kiderítse, aktivista neje (Rachel Weisz) kutatása vajon kinek az érdekeit sérthette. A tapogatózás során eljut a gyógyszergyárak képviselőinek legmagasabb körébe, és rájön, hogy ezek a cégek nem elsősorban emberbaráti szeretetből igyekeznek ellátni termékeikkel az éhségtől és háborúktól meggyötört lakosságot.
     Fernando Meirelles ("Isten városa") produkciójában már a főszereplőkkel probléma van, legalábbis számomra. Ralph Fiennes eleve a karót nyelt színészek egyike, és most mintha még többet nyelt volna le belőle. Partnernője Rachel Weisz, akit túljátszott magabiztossága most is csak annyira tesz szimpatikussá, mint máskor, azaz semennyire sem. A történet John Le Carré tollából származik, aki vagy nagyon komótos tempóban haladó történeteket ír, vagy a filmesek csinálnak belőle olyasmit, mint "A panamai szabó" is volt legutóbb. Ez a félresikerült adaptáció ugyanis hosszú időre elvette a kedvemet attól, hogy megismerkedjem a népszerű szerző munkásságával. Mivel szégyenszemre az irodalmi alapot "Az elszánt diplomata" esetében sem olvastam, így sejtelmem sincs, mennyire sikerült visszaadni az író szándékait, csak azt tudom, hogy hiába elgondolkodtató a mozi, akkor is nagyon vontatott lett. A gyógyszeripar visszásságait feltárni óhajtó alkotás így főleg egy dolgot ért el: altató gyanánt minden további mellékhatás nélkül fel lehetne írni. Hozzá kell tenni a teljes képhez azonban, hogy mivel a film a világ pillanatnyilag egyik legkényesebb problémáját taglalja, így gyaníthatóan ebből a témából nehéz lenne izgalmasabb mozit kerekíteni, mert abban az esetben az alkotók egy része sajnálatosan elhunyna a forgatás alatt...
     Alberto Iglesiast leginkább Pedro Almodovar állandó komponistájaként szokás ismerni, és még talán arról, hogy esélye volt Oscar-díjat nyerni a 2006-os átadón. Végül nem ő távozhatott a szoborral, és a filmet megtekintve ennek oka érthetővé is válik, csak az nem, hogy egyáltalán mi alapján figyeltek fel művére a jelöléshez. Magával a minőséggel semmi baj nincs, vitathatatlanul színvonalas, ráadásul teljesen mellőzi a fekete kontinensen játszódó filmek jó értelemben vett zenei kliséit. A baj az, hogy ezek nélkül azonban nem sok különbözteti meg az aláfestést egy bárhol máshol játszódó drámától, ráadásul helyenként inkább keletiesnek nevezhető a világa. Nagyon szépen szól benne a zongora, a fafúvósok, hatásos a magányos duda meg a különféle húros hangszerek alkalmazása, hangulatosan peregnek a dobok, ám a film közben alig-alig lehet felfigyelni valami értékelhetőre. Bármennyire is tisztelem a műben, hogy eltérő módon közelíti meg a témát, a score inkább tekinthető egyszerű hangulatképek sorozatának, mint olyannak, amely akár egy pillanatra is túllépne a szó legszorosabb értelmében vett aláfestő zene keretein.

Bíró Zsolt
2007.02.08.

Tracklista:   1. Tessa's Death (2:15)   2. Roadblock I (2:40)   3. To Germany (3:23)   4. Tessa in the Bath (4:12)   5. Jomo Gets an HIV Test (1:00)   6. Dicholo (3:14)   7. We'll Both Be Dead by Christmas (2:37)   8. Motorbike (1:07)   9. To Airport (2:34) 10. Funeral (2:22) 11. Three Bees Testing (3:10) 12. Sandy Goes to the Hospital (1:37) 13. Kothbiro (5:34) 14. Justin Returns to the House (3:17) 15. Raid (5:21) 16. Destruction (2:00) 17. To Loki (1:15) 18. Kindergarten (3:36) 19. Hospital (3:00) 20. Kenny Curtis (3:00) 21. Landing in Sudan (1:58) 22. Justin's Breakdown (3:46) 23. Justin's Death (3:24) 24. Dropped Off at Turkana (2:30) 25. Roadblock II (3:30) 26. Procession (1:40)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: Congo Tears of the Sun The Three Burials of Melquiades Estrada A World Apart