FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Predator  Yo-Yo Ma Plays Ennio Morricone  Molly's Game  Italian Sexy B-Movies  The Haunting  Les Granges Brülées  Patriots Day  Plan 9 from Outer Space  Love Actually  Rogue One: A Star Wars Story
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Commuter (Roque Banos)

    Filmzenékről röviden



       THE COMMUTER (2018)
       The Commuter - Nincs kiszállás


      

       zene: Roque Banos
       vezényel: Roque Banos
       kiadás éve: 2018
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 71:46




         Luc Besson viszonylag merészet lépett, amikor annak idején az általa producerként és forgatókönyvíróként jegyzett Elrabolva főszereplőjének azt a Liam Neesont tette meg, akit addig nem igazán akcióhősként ismertünk. Bár korábban is akadt néhány olyan mozija, amelyek arra utaltak, hogy a mozgalmasabb játékot kívánó szerepek is jól állnak neki (Star Wars: Baljós árnyak, Batman: Kezdődik!), kifejezetten száguldó üzemmódba csak 2008-ban kapcsolt. Az Elrabolva aztán trilógiává fejlődött, s míg Amerikában egyre kevesebbet termelt vissza a mozipénztáraknál, a világ többi részén épp ellenkezőleg történt. Neesont közben egyre többször láttuk viszont kemény öklű igazságosztóként, példáján felbuzdulva pedig megjelentek más középkorú magányos farkasok is a vásznon, mint Sean Penn (Gunman), Kevin Costner (3 nap a halálig) vagy Ethan Hawke (Versenyfutás az idővel), akikben közös, hogy nekik nem igazán jött össze, ami kollégájuknak igen. Neeson a hatvanadik életéve felé közeledve lett egy számára új műfajban ikon, és ugyan már pedzegeti egy ideje, hogy lassan elég lesz neki a rohangálásból, 2018-at mégis egy akciófilmmel indította. Mégpedig ismét azzal a direktorral, nevezetesen Jaume Collet-Serrával, akivel az Ismeretlen férfit, a Non-stopot és az Éjszakai hajszát is összehozta. A The Commuter - Nincs kiszállásban egy vonattal ingázó biztosítási ügynököt alakít, akit egy alkalommal megszólít egy ismeretlen nő (Vera Farmiga), felkínálva neki egy komolyabb összeget arra az esetre, ha megtalál neki az utasok közt egy bizonyos személyt. Amikor azonban a férfi belemegy az alkuba, kiderül, hogy ezzel csak saját magát sodorta veszélybe.

         Az eleinte még John Ottmannel dolgozó, ám a 2015-ös Éjszakai hajszával kezdődően feltűnő komponistaváltogatásba fogó Collet-Serra ezúttal Roque Banosszal (Gonosz halott, Vaksötét) próbálkozott. Amit nagyon jól is tett, mert amióta Ottmannel elváltak útjaik, ez az első eset, hogy alkotása emlékezetes aláfestést kapott. Banos munkásságát nem csupán azért követem figyelemmel, mert 2013 végén interjút adott honlapunknak (bár e tény azért kifejezetten szimpatikussá teszi), hanem mert úgy gondolom, hogy aki olyan szerzemények megalkotására képes, mint A tenger szívében soundtrackjén hallható "The White Whale Chant" című csoda, vagy a komor "The Pendant / Evil Tango" a Gonosz halottból, attól még sok izgalmas pillanatra lehet számítani. Itt is van nekünk rögtön a The Commuter score-ja, melyben pont jelen van mindvégig egyfajta zenei izgalom. Thrillerhez képest visszafogottan nyit az album fénypontjának tekinthető főtéma, mely lassú, elmélázó zongoradallammal kezdődik (ekkor még akár egy romantikus drámában is elférne), majd lüktető vonósaival egy feszült, mégis mindvégig fülbemászó motívummá erősödik. E szerzemény annyira tökéletes lett, hogy valószínűleg sok filmzenerajongó egyik kedvenc tételévé válhat 2018-ban, de szerencsére a művész ezt követően sem viszi lejjebb a színvonalat. A főtéma később még felbukkan, amikor is örömmel üdvözölheti a hallgatóság, azonban a nyitásra jellemző viszonylagos nyugalmat a score tetemes részében felváltja a zaklatottság. A szimfonikus zenekar, amelyet maga a komponista vezényel, a játékidő nagy részében szigorú dallamokat játszik, a vonósok és a rézfúvósok mellett pedig szerepet kapnak a különféle elektronikus neszezések, fémes nyikorgások és csikorgások. Olykor zongora, illetve a háttérben elektromos gitár is tiszteletét teszi, emellett pedig a szerző többször is trükkösen éreztet zeneileg egy mellettünk zajosan elszáguldó vonatot. Roque Banos már szinte minden műfajban megmutatta magát, a legtöbbször korrekt végeredménnyel, s ezúttal műve több mint korrekt lett.


         Kiemelkedő tételek: A Commuter's Trip, Back Home Down, A Beautiful Family, The Train Wreck, The End of the Line


    Bíró Zsolt
    2018.02.07.




    Tracklista:

      1. A Commuter's Trip (05:02)
      2. Back Home Down (04:33)
      3. One Little Thing (03:17)
      4. They Are Watching You (02:50)
      5. Murdered for Help (04:10)
      6. Zone 7 Tickets (04:21)
      7. A Suspicious Man (02:02)
      8. The Seek Starts (03:45)
      9. A Beautiful Family (04:17)
    10. Moving Vagons (04:34)
    11. Do Not Stop the Train (04:02)
    12. Finding the Witness (04:32)
    13. The Train Wreck (04:36)
    14. I Won't Let Them Hurt You (09:02)
    15. Who Is Prince? (05:42)
    16. The End of the Line (05:01)





    További kritikáink
  • Justice League
  • Murder on the Orient Express
  • Moon
  • Wonder Woman
  • The Ghost and the Darkness
  • It
  • Rebel in the Rye
  • The Mummy
  • Catch Me If You Can
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales

  • Filmzenékről röviden
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam