FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth  Krypton  Captain Marvel  Bless the Child  Cold Pursuit  Joe Versus the VolcanoSix Days Seven Nights  
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Common Places (Piano Improvisations) (Starr Parodi)    COMMON PLACES (Piano Improvisations)   
       


      

       zene: Starr Parodi
       kiadás éve: 2006
       kiadó: Sonic Doppler Records
       játékidő: 50:42





         Nincs könnyű helyzetben az az előadó, aki elhatározza, hogy kifejezetten csak egy szólóhangszerre épülő lemezzel jelentkezik, hiszen könnyen előfordulhat az, hogy ami egy-két felvétel esetében még különlegességnek hat, az tíz-tizenkét számnál már egyenesen unalomba fullad, ha pedig az előadás módja improvizáció, talán még nehezebb a hallgató részéről az átélés. Mindezeket a kihívásokat kellett Starr Parodinak megoldania szólóalbumán. A művésznő leginkább arról ismert, hogy férjével közösen alkotja a ParodiFair formációt, mely főképp előzetesek zenéinek megalkotásával foglalatoskodik, de számtalan tévéfilmhez is közük van, mint például "A 18. angyal" című "Ómen"-variáció score-jához. Starr 1991-ben már jelentkezett egy szólóalbummal, a "Change"-gel, legújabb önálló produkcióját pedig 2006-ban készítette el, ami a "Common Places" címet kapta a keresztségben. Az "önálló produkció" jelen esetben nem feltétlenül a zenék szerzőjére utal, inkább csak az előadásra, mert a tételek közt pont felerészben találhatunk feldolgozásokat, illetve Parodi-kompozíciókat. Kivétel nélkül csak zongorán előadott zenékről van szó - ahogy erre a CD egyszerű, de színvonalas papírtokján külön is felhívják a figyelmet.

         A feldolgozások nincsenek különválasztva a saját muzsikáktól, ám erre nincs is szükség. Meglehetősen egységes az összkép, bár az ismerős dallamok meglepő interpretációira esetleg a hallgató felkapja a fejét. Három ilyet is találunk, melyek közül James Bond témájának variációja a legkülönlegesebb. Ez ebben a lelassított-leegyszerűsített formában kicsit bizarrul hat, de ugyanakkor érdekes is, lévén, hogy a morózus és mély zongoramotívum akár a 007-es ügynök temetésén is szólhatna (igaz, ismerve a széria anyagi vonatkozásait, ilyen jelenettől vélhetően sosem kell tartani). A másik a The Beatles zongorás formában új életre kelő "Let It Be"-je, míg Albinoni (ha máshonnan nem, hát romantikus filmekből) jól ismert "Adagio"-ja a harmadik. Improvizációkról lévén szó, a népszerű eredeti dallamok mintegy támpontként vagy mankóul szolgálnak csak Starr számára, aki a vezérdallam felhasználásán túl bátran kalandozik el minden irányba.

         Két másik feldolgozást, az alapjában véve melankolikus, de lüktető "For What It's Worth"-t, valamint az erőteljes "Covenant"-ot még csak ismerősnek sem találtam, így végül is számomra ezek egyenértékűek a saját szerzeményekkel. Közülük a címadó "Common Places"-zel nyit a lemez, amiben először szembesülhetünk azzal, hogy az előadó általánosságban nem a lágyabb, hanem inkább az erőteljesebb billentyűjátékot részesíti előnyben. De azért ebben, a "Follow Me"-ben vagy a "We Are Here"-ben is találni csöndesebb pillanatokat is, a "Forgiveness" pedig kifejezetten békés darab. Végül ne hagyjuk ki a legjobbat sem: az egyes részeivel Michael Nyman "The Piano"-jába is beleillő, közel tízperces "Kenyá"-t, mely szerteágazó fülbemászó motívumaival, jazzes dinamizmusával a relatív hosszú időtartam ellenére is a lemez legértékes darabjának tekinthető.

         A zeneszerzőnő számára a bevezetőben jelzett kihívások nem okoztak nagy problémát. Attól nem lehet eltekinteni, hogy egy improvizáció - pláne, ha csak egy hangszerre épül - nem teljesen előírásszerű dallamképlete okán ritkábban bír elérni akkora hatást, mintha szabályosnak tekinthető koncepcióval hozták volna létre (bár ez megítélés kérdése), így a "Common Places"-re egy olyan sajátos zenei vállalkozásként gondolhatunk, mely ha klasszikus státuszba nem is kerül, a csemegékre vágyók érdeklődését minden bizonnyal maximálisan kielégíti.


    Bíró Zsolt
    2006.11.19.




    Tracklista:

      1. Common Places (5:13)
      2. For What It's Worth (4:34)
      3. Albinoni Adagio (6:04)
      4. Kenya (9:31)
      5. We Are Here (4:08)
      6. Follow Me (4:41)
      7. James Bond (5:35)
      8. Forgiveness (2:41)
      9. Let It Be (2:46)
    10. Covenant (5:10)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    An Unfinished Life
    (Music Inspired by the Film)


    Finding Neverland

    Közös dolgok
    (interjú Starr Parodival)


    Wicker Park

    További kritikáink
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch
  • Anaconda
  • Evolution
  • Himalaya - The Rearing of A Chief
  • Bohemian Rhapsody
  • Deep Blue Sea
  • On Deadly Ground

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam