FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Clash of the Titans (David Shire)    CLASH OF THE TITANS   (1981)
       Titánok harca


      

       zene: Laurence Rosenthal
       vezényel: Laurence Rosenthal
       kiadás éve: 1997
       kiadó: Peg Recordings
       játékidő: 47:20




         A "Titánok harca" cím elsőre megtévesztő lehet a nézőknek, hiszen ebben a filmben bár szerepelnek titánok, csupán egy rövid kitérőt jelentenek abban a harcban, amit Perszeusznak (Harry Hamlin) kell megvívnia annak érdekében, hogy szerelmét megmenthesse. A görög hős története az északi félteke csillagképeiről lehet ismerős, ahogy a csillagos égbolton megvív a cethallal Andromédáért, miközben mellette állnak a lány szülei (Kassziopeia és Kepheusz), valamint a hűséges szárnyas-hátas, Pegazus is. A filmben is nagyjából ez történik, az ifjú hős megvív a titánokkal, az embereket kővé változtató Medúzával és végül a Krakennel is, aki teljesen véletlenül a skandináv mondavilágból tévedt ebbe az 1981-es brit filmbe.
         A "Titánok harca" felvonultatta az akkori brit színjátszás színe-javát Laurence Oliviertől Maggie Smith-ig, és még Héphaisztosz, a kovácsisten szerepében is olyan nagyságot láthatunk, mint a kaszkadőrlegenda Pat Roach. A film főszereplője mégis Ray Harryhausen effektmágus, aki már számos teremtményt keltett életre: tengeri szörnyeket, hárpiákat, dinoszauruszokat, óriáskeselyűket - és mindezt egymaga végezte el. A "Titánok harca" volt az utolsó filmje, és egyben az egyetlen, melyben asszisztenciára volt szüksége, hogy elénk varázsolhassa a görög mitológia tucatnyi különleges teremtményét. A film nagy sikert aratott annak idején, de a hónapokon belül érkező "Az elveszett frigyláda fosztogatói" hamarosan rámutattak a titánok hiányosságára. Hiába fektettek bele rengeteg munkát, effektjei az új Spielberg-mozi mellett amatőr bábozásnak tűntek. Ennek ellenére a film nekem is nosztalgikus kedvencem, mert pont abban a korban talált meg, mikor nagyon érdekeltek a görög mítoszok - valószínűleg a rajongótábor nagy része is ugyanígy van ezzel.

         A zenéhez eredetileg John Barryt szerződtette Harryhausen, elsősorban azért, mert mozijához pont olyan megoldásokat képzelt el, mint amilyenek "Az oroszlán télen" című filmben is hallhatóak a szerzőtől. Egy pár jelenethez elkészült aláfestés alapján azonban bebizonyosodott, hogy egyrészt ez a kórusokkal operáló mű anakronisztikusan hat az ókori Hellászban, másrészt Barry is sokat változott az évek folyamán - új, szentimentális, romantikába hajló hangvétele szintén nem működött a filmben. Új zeneszerzőnek Laurence Rosenthalt kérték fel, aki elsősorban intimebb drámákhoz írt zenéiről volt ismert, de épp ekkoriban készült el pár igazi bombasztikus zenéje (a "Dr. Moreau szigete" és a "Meteor" score-ja), melyek legnagyobb hátránya az volt, hogy újrahasznosíthatatlan celluloid hulladékokhoz készültek. A "Titánok harcá"-ban azonban újra megmutathatta, mire képes.
         A Harryhausen-filmekhez már sok legendás zeneszerző készített kíséretet (Bernard Herrmann, David Buttolph, Jerome Morosse, Rózsa Miklós vagy Roy Budd), ezek közül Rosenthal műve Herrmann munkásságához áll legközelebb. Hozzá hasonló módon elsősorban a lényekre koncentrált, s elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy nekik írjon témákat, illetve apró zenei jelzéseket. Az album szerencsére segít eligazodni a teremtmények között, így könnyedén megtalálhatjuk "Pegasus" szárnyaló zenéjét, a "Kraken" tipikusan gonosz témáját, a "Medusa" idegtépő vonósai viszont csak az erősebb idegzetűeknek ajánlottak. Ezek a témák a filmben és külön hallgatva is jól működnek, de sajnos a lemez lepörgése után csak a megoldások kreativitására emlékezünk, magára a zenére nem.
         Kötelező kellék a főtéma is, ami ebben az esetben az epikus-etnikus vonal egyik iskolapéldája. A rézfúvósokra írt rövid motívumokból álló tétel legfőbb előnye, hogy könnyen bele lehet írni a többi szörny témájába, így lesz a trackek nagy része folyamatosan váltakozó és csapongó keveréke a szörnytémáknak és Perszeusz zenéjének. Személyes kedvenceim épp ezért a Pegazus-történet során hallható darabok, melyeket nem köti le annyira a képhez való ragaszkodás, így a zene valóban szabadon szállhat.

         A lemez kétféle kiadásban látott napvilágot, mindkettő a Peg Recordings gondozásában jelent meg. Az eredeti bakelit és CD-lemezeken 14 szám található, míg az 1997-es újrakiadásra három bónusz darab is felkerült, összesen tíz perc hosszúságban. Az utolsó tétel mindkét esetben a "The Constellation - End Title", melyben Laurence Olivier monológja hallható, amint Zeuszként elmagyarázza, hogyan került az egész történet a csillagos égre. Bár egyeseket zavarhat ez az apróság, ez a zene külön Olivier hangja alá lett írva, így ennek elhagyása egy igenis fontos elem elvesztésével járna együtt. A score-t azoknak ajánlom, akik nem röhögik ki a kissé nehézkesen mozgó bábokat, hanem a technikai hiányosságok mögé látva értékelik a befektetett energiát olyan filmekbe, amilyenek már sosem fognak készülni.


    Hubai Gergely
    2007.09.17.




    Tracklista:

      1. Prologue and Main Title (3:19)
      2. The Lovers (1:48)
      3. Argos Destroyed (2:26)
      4. Boyhood of Perseus (3:05)
      5. Dreams and Omens (1:46)
      6. Joppa (1:28)
      7. Andromeda (4:20)
      8. Pegasus (4:16)
      9. The Lord of the Marsh (3:57)
    10. The Kraken (3:27)
    11. The Farewell (2:20)
    12. Medusa (2:38)
    13. Bubo- the Dive Bomber (1:18)
    14. River Styx (2:48)
    15. Clash of the Titans (1:47)
    16. Andromeda Rescued (2:30)
    17. The Constellations / End Title (4:07)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Indiana Jones and the Temple of Doom

    King of Kings

    The Man Who Knew Too Much

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam