FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Call (John Debney)    THE CALL   (2013)
       A hívás


      

       zene: John Debney
       kiadás éve: 2013
       kiadó: Lakeshore Records
       játékidő: 61:59






         Miután első ízben lepörgött nálam A hívás című thrillerhez készült John Debney-szerzemény, azon gondolkodtam, hogyan adhatott ki ilyen katyvaszt a kezei közül, s ezzel párhuzamosan igyekeztem mielőbb elfelejteni ezt a hozzávetőlegesen egyórányi "élményt". Néhány hónappal később valamiért késztetést éreztem arra, hogy ismét elővegyem ezen darabot, ám másodjára már korántsem találtam annyira rossznak, ezt követően pedig arra is rendkívül kíváncsi lettem, hogy mindez milyen szinten képes érvényesülni a képsorok alatt. Az utóbbiak fényében erős módosuláson keresztülment véleményem pedig végül az lett, hogy igenis érdemes volt visszatérnem és jobban elmélyednem ebben a tipikusnak egyáltalán nem nevezhető Debney-kompozícióban.
         Brad Anderson munkái közül eddig csak A gépész című thrillert láttam, amely annak idején éppoly pozitív meglepetést okozott, mint most A hívás. Igaz, utóbbi megannyi klisével rendelkezik, azonban a remek forgatókönyvnek (amely az agyonfoglalkoztatottaknak egyáltalán nem nevezhető Nicole és Richard D'Ovildiónak, valamint Jon Bokenkampnak köszönhető), illetve a színészi játék eredményeként percről percre faltam a filmet, amit nem sok 2013-as mozival kapcsolatban tudok elmondani.

         Egy thriller esetében rendkívül fontos szerepe van az aláfestésnek, a komponisták szemszögéből nézve pedig talán e műfaj tekinthető a legszerencsésebbek egyikének, hiszen a szakma ezen belül enged leginkább teret a kísérletezgetéseknek - remek példák erre nem is olyan régről Christopher Young Sinisterhez vagy Brian Tyler A gyilkos szobához íródott darabjai, de Marco Beltramitól, Bernard Herrmanntől és Elliot Goldenthaltól is hallhattunk már jó néhány érdekességet. Ezúttal Debney lépett hasonló ösvényre, s hozott létre egy első hallásra számomra nehéznek és értelmetlenül kuszának ható anyagot, amelyben aztán sikeresen megleltem a koncepciót. "Valami szokatlant szeretett volna, nem olyan hagyományosat, amilyet a legtöbb hasonló jellegű alkotás esetében alkalmaznak" - foglalta össze a szerző Anderson elképzelését, melyet már az első egyeztetésük alkalmával világossá tett számára. "Így született meg ez a nagyon nyers elektronikus muzsika, bizonyos részeknél azonban, ahol érzelmi töltet jelenik meg, zongora és vonósok alkalmazásával kissé kommerszebbre vettem a dolgot" - tette hozzá.

         Ugyan a páros most dolgozott együtt először, külön-külön mindegyikőjük megmutatta már, mit képes kihozni ebből a stílusból: komponistánktól például nem is oly régen az Álmok otthona, illetve az Alex Cross kapcsán bizonyosodhattunk meg erről, A hívás muzsikája viszont mind hangzás-, mind dallamvilágát tekintve messze áll ezektől. Míg előbbiek esetében voltak szép ívű témák, addig itt mindössze néhány, a drámaibb pillanatok ihlette tétel árulkodik arról, hogy szerzője képes a dallamalkotásra is. E vonalról a Lakeshore Records gondozásában megjelent korongon élő zenei kíséretben a "Leah's Body Uncovered", a "Message to Mom" közepe, valamint az "It's Already Done" néhány pillanata árulkodik, az elektronikus megközelítés vonatkozásában pedig a "Tour of the Hive" tartogat kellemes perceket a hallgató számára.
         Mivel azonban a direktor nem ezt, hanem Debney nyersebb arcát követelte meg, a játékidő döntő részében a hidegrázás, illetőleg a feszültséget, zaklatottságot sugalló indusztriális megoldások kapnak teret, mely igen jól harmonizál a történettel. Halle Berry a közelmúltban kudarccal végződött telefonbeszélgetést lebonyolító 911-es diszpécsert, Jordan Turnert alakítja, aki az elrablását bejelentő tinédzserkorú Casey (a Jelek óta csinos lánnyá cseperedett Abigail Breslin) hívását veszi át pánikba esett kolléganőjétől, s igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy mielőbb rátaláljanak a kocsi csomagtartójába zárt lányra. Az események folyamatosan pörögnek - ebből a szempontból pedig igen jónak találom a filmet, mert bár vannak benne drámaibb pillanatok, azokkal igyekeztek az alkotók nem átesni a ló túloldalára -, az elrablóról pedig lassan kiderül, hogy nem váltságdíjért vagy holmi hírnévért rabolta el Caseyt, hanem beteges, önös célból. A korántsem tiszta elmével bíró elkövető lelkiállapotának megjelenítéséhez Debney érdekes módot választott: nagy teljesítményű elektromos motor hangját rögzítette, majd torzította az adott jelenetek igényeinek függvényében - ezt hallhatjuk többek között a "Shovel Kill"-ben is. A szokatlanságok közé tartozik az is, hogy a zongora billentyűit csak az érzelmesebb pillanatok kapcsán használta a szerző, a többi esetben pedig úgy ütögette az instrumentum testét, hogy abból xilofonra emlékeztető hang áradt. "Olyan atmoszférát szerettünk volna teremteni, amely a filmhez hasonló" - mesélte a komponista, kinek ezen törekvése olyan tételekben csúcsosodik ki, mint az "Intruder", a közel tízperces játékidővel rendelkező, változatos "Freeway Chase", a "Michael Drives", a "The Gas Station", a "Finding the Hiding Hole", valamint a "Jordan Finds the Room".

         John Debney 2013-ban mindössze két muzsikával állt elő, ám minthogy azok teljesen más stílust képviselnek, a komponistának lehetősége nyílott arra, hogy egymástól merőben eltérő oldalait villantsa meg. A Jobs - Gondolkozz másképp, valamint A hívás című mozikhoz egyaránt olyan kompozícióval járult hozzá, amelyek révén ismét bebizonyította, hogy bármenyire is kedveli a komédiákat, illetve a családi filmeket, ez nem jelenti azt, hogy csak azokban mozog otthonosan. Ezen év - 2002, 2004, 2007 és 2010 után - részemről újfent emlékezetes, üde színfoltnak számít a szerző filmográfiájában.


    Kulics László
    2014.05.30.




    Tracklista:

      1. The Call - Main Title (4:43)
      2. Intruder (3:41)
      3. Leah is Killed (1:04)
      4. Leah's Body Uncovered (2:01)
      5. Tour of the Hive (2:10)
      6. Freeway Chase (9:26)
      7. Casey Calls Jordan (2:21)
      8. Michael Drives (1:47)
      9. Shovel Kill (2:35)
    10. He Switched Cars (1:17)
    11. The Gas Station (4:22)
    12. Message to Mom (3:41)
    13. Don't Hurt That Little Girl (1:56)
    14. Finding the Hiding Hole (2:55)
    15. Assault on the Cabin (1:08)
    16. Casey Sees Too Much (0:57)
    17. Jordan Drives (1:02)
    18. The Cabin (1:48)
    19. Jordan Finds the Room (5:05)
    20. A Gentle Scalping (2:34)
    21. Drowning Casey (1:51)
    22. It's Already Done (3:35)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Jobs

    Lair

    Sinister

    Vertigo

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam