FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Back to the Future (Alan Silvestri)    BACK TO THE FUTURE   (1985)
       Vissza a jövőbe


      

       zene: Alan Silvestri
       vezényel: Alan Silvestri
       kiadás éve: 2009
       kiadó: Intrada
       játékidő: 87:35




         Lássuk, mikre is van szükségünk ahhoz, hogy időutazók lehessünk: egy fluxus-kondenzátorra, 1,21 GW elektromos energiára, némi plutóniumra (amit akár líbiai terroristáktól is lophatunk), s egy rozsdamentes acél karosszériájú autóra (azaz egy DeLorienra). Ha mindezt összeraktuk, s beállítottuk a kívánt dátumot, nem marad más hátra, mint hogy 88 mph/órára gyorsuljunk, s rögvest kezdetét veszi a kalandos időutazás. Ezen egyszerű receptúrát az 1985-ös "Vissza a jövőbe" című kalandfilmjében tárja elénk Robert Zemeckis, aki egyúttal azt is megmutatja, milyen körülményes visszaváltoztatni mindent akkor, ha megbolygatjuk a múltat, azaz felborítjuk a tér-idő kontinuumot.
         Zemeckisnek és stábjának a forgatások alatt még bizonyára fogalma sem volt arról, hogy éppen a nyolcvanas évek legmeghatározóbb filmjeinek egyikén dolgoznak. E mozi végül trilógiává nőtte ki magát, s mai napig népes rajongótáborral büszkélkedhet, nem ok nélkül. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a "Nyuszi vagy, McFly?" kulcskérdés olyan hétköznapi beszólássá vált, mint Schwarzenegger "Hasta la vista, baby."-je.

         Alan Silvestri nevét a szakma eme időutazós kultfilm révén jegyezte meg, ide írt főtémája pedig az egyik legerősebb, melyet valaha is papírra vetett. Bár e muzsika mérföldkőnek számít a szerző életében, a trilógiából ez volt az egyetlen, melynek instrumentális aláfestéséből csupán a betétdalos albumon található két track ("Back to the Future", "Back to the Future Overture") volt elérhető, score-jára pedig majd' huszonöt évet kellett várni. S bár a filmzenebarátok nem nagyon rajonganak a soundtrackekért - mivel azok többnyire egyáltalán nem, vagy csak minimálisan kapcsolódnak az adott alkotáshoz -, megjelentetése teljességgel helyénvaló volt, hiszen a városkép, illetve a szereplők öltözete mellett ezek voltak a harmadik alappillérei az idősíkok érzékeltetésének. Míg az ötvenes éveket érzékeltető "doo wop-dalok" kiválogatásáról Bones Howe zenei rendező gondoskodott, addig a nyolcvanas években, az akkori slágerek mellett, két Huey Lewis-nóta (a "The Power of Love" és a "Back in Time") is felcsendül - az énekes emellett egy apró szerepben még a vásznon is feltűnik.
         Az aláfestő muzsika elkészítésével Zemeckis mindenképpen Alan Silvestrit szerette volna megbízni, akivel hamar közös nevezőre jutottak abban a kérdésben, hogy első közös munkájukkal, "A smaragd románcá"-val ellentétben itt olyan nagyzenekari műre lesz szükség, amely - Zemeckis megfogalmazása szerint - kinyitja majd a filmet. Az első képsorok (ez volt az óratornyos rész, melynek zenei kísérete, az "It's Been Educational / Clocktower" sikerült a legösszetettebbre mind közül) megtekintését követően Silvestri neki is látott a munkálatoknak, azonban a film executive producere, Steven Spielberg egyáltalán nem volt meggyőződve arról, hogy a zeneszerzői poszt terén megfelelő döntés született (ezt bizonyára arra is alapozta, hogy Silvestrinek még nem volt ilyen volumenű szerzeménye), s ennek több ízben hangot is adott. Kételye azonban az egyik vetítés alkalmával, nagy meglepetés közepette egyik pillanatról a másikra elszállt. A röpke bemutatót követően Spielberg Zemeckis felé fordult, és azt mondta: "Ilyen hangzásúnak kellene lennie a te filmed score-jának is." Mire a rendező közölte, hogy "Ez már a score, Steven." Meglepettségének oka abban is rejlett, hogy nem volt beavatva abba, hogy mire erre a vetítésre sor kerül, addigra szerzőjük már a zene felével elkészült.

         A mozi és az aláfestés népszerűségéből adódóan az elmúlt közel negyed évszázad alatt ez lett az egyik leginkább várt megjelenés. E sóvárgás végül 2009-ben, az Intrada munkatársainak közreműködésével került lezárásra, akik egy limitált kiadvány keretén belül adták ki a teljes score-t. A "teljes" szó pedig ezúttal nemcsak a film alatt elhangzó zenerészekre szorítkozik, hanem az első változat anyagára is, amely egy második lemezen található. A két verzió közötti különbségek nüansznyinak mondhatók: a módosítások okai részben a jelenetek újravágásai voltak, illetve az, hogy Spielberg az eredeti elképzeléshez képest többször szerette volna hallani a főtémát, ezért azt egy-két helyre még be kellett illesztenie szerzőnknek, ami helyenként némi áthangszerelést is igényelt, hogy e változtatás ne tűnjön suta beerőszakolásnak. Ez utóbbi révén pedig egy kicsit kalandosabbá, könnyedebbé vált a kompozíció.

         A méltán népszerű főtéma teljes valójában az albumvégi "Back to the Future (End Credits)"-ben hallható, hosszabb-rövidebb változatait azonban több track is tartalmazza. E nagy témán kívül két másik motívum is gyakran feltűnik a szerzeményben, melyek a főszereplőket, Martyt (Michael J. Fox) és a dokit (a szerepében brillírozó Christopher Lloyd) szimbolizálja. E duó közül legjobban a szeleburdi doki zongorára, fúvósokra és vonósokra íródott témája lett eltalálva: tökéletesen idomul a karakter viselkedéséhez (érdemes megnézni az "Einstein Disintegrated"-hez, az "1,21 Jigowatts"-hoz, valamint a "The Picture"-höz tartozó filmrészletet, ahol remekül kitűnik, mennyire passzol egymáshoz a színész és a zenekar játéka). Ezzel szemben Marty letisztultabb motívumot kapott, melyet hosszabb változatban a "Marty's Letter", valamint a "4x4" trackekben hallhatunk.
         A score-ban nagyon sok olyan elemet hallhatunk, amely végül a szerző védjegyévé vált. A sejtelmesebb, feszültségtelibb részek például későbbi a "Predator"-score alapját képezték, az akciórészekben megtalálható erős zongoradallamok pedig azóta is minden hasonló stílusú kompozíciójában felbukkannak, ám azt hozzá kell tenni, hogy az itt hallható "akciórészek" még korántsem azon kemény stílust képviselik, mint amit mondjuk a "Judge Dredd"-ben tapasztalhatunk, hanem a film hangulatának megfelelő játékossággal, lazasággal vannak átitatódva.
         Silvestri részéről a két idősík zenei érzékeltetésére nem volt különösebb szükség, mivel ezt a szerepet a dalok remekül betöltötték, ám végül mégis szükség volt két olyan szerzeményre, amely az ötvenes évek szellemében íródott. Ezeket - vagyis a "Marvin Be-Bop"-ot, valamint a "Goodnight Marty"-t - aztán Zemeckisék a báljelenetekhez source musicként használták fel, tehát úgy, hogy nemcsak a nézők, hanem a szereplők is hallották, akárcsak a betétdalok többségét.

         Az Intrada munkatársai ezúttal is kellően kitettek magukért: a két lemez anyagát keresztben-hosszában össze lehet hasonlítani, s e szeparációnak köszönhetően a különféle változatok nem zavarják egymást. Mindehhez egy huszonnégy oldalas füzetet is mellékeltek, melyben nemcsak a zene születésének körülményeiről van szó, hanem többek között a szereplők kiválasztásáról is. E kiadványt kézben tartva a rajongók minden bizonnyal egyöntetűen azon a véleményen vannak, miszerint kellő kárpótlásban részesültünk a hosszú várakozásért.


    Kulics László
    2010.03.21.




    Tracklista:

      CD 1
      1. Logo (0:20)
      2. DeLorean Reveal (0:46)
      3. Einstein Disintegrated (1:22)
      4. '85 Twin Pines Mall (4:43)
      5. Peabody Barn / Marty Ditches DeLorean (3:09)
      6. '55 Town Square (1:18)
      7. Lorraine's Bedroom (0:47)
      8. Retrieve DeLorean (1:15)
      9. 1,21 Jigowatts (1:37)
    10. The Picture (1:09)
    11. Picture Fades (0:17)
    12. Skateboard Chase (1:39)
    13. Marty's Letter (1:20)
    14. George to the Rescue (Part 1) (0:50)
    15. Marvin Be-Bop (2:25)
    16. George to the Rescue (Part 2) (2:34)
    17. Tension / The Kiss (1:33)
    18. Goodnight Marty (1:31)
    19. It's Been Educational / Clocktower (10:30)
    20. Helicopter (0:19)
    21. '85 Lone Pine Mall (3:46)
    22. 4 x 4 (0:40)
    23. Doc Returns (1:14)
    24. Back to the Future (End Credits) (3:16)

      CD 2
      1. DeLorean Reveal (0:40)
      2. Einstein Disintegrated (1:25)
      3. Peabody Barn (2:17)
      4. Marty Ditches DeLorean (1:56)
      5. '55 Town Square 1 (Trumpet Open) (1:35)
      6. '55 Town Square 2 (Trumpet Mute) (1:35)
      7. Retrieve DeLorean (1:16)
      8. 1,21 Jigowatts (1:36)
      9. The Picture (1:08)
    10. Skateboard Chase (1:40)
    11. George to the Rescue (4:13)
    12. Tension / The Kiss (1:42)
    13. Clocktower (11:02)
    14. '85 Lone Pine Mall (3:50)
    15. Doc Returns (1:19)
    16. Ling Ting Ring (bonus track - unused source cue from
          the scoring sessions) (2:01)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt          nem értékelte

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba

    Gregus Péter

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Delta Force

    Eraser

    Judge Dredd

    Predator

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam