FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Broken Arrow (Hans Zimmer)    BROKEN ARROW   (1996)
       Rés a pajzson


      

       zene: Hans Zimmer
       vezényel: Bruce Fowler, Don Harper
       kiadás éve: 1996
       kiadó: Milan Records
       játékidő: 59:14




         Vic 'Deak' Deakins őrmester (John Travolta) úgy érzi, hogy az amerikai légierő oktalanul mellőzi személyét az előléptetések terén - többszáz sikeres küldetése után már minimum ezredesnek kéne lennie. Egy éjjeli próba során partnerével, Riley Hale kapitánnyal (Christian Slater) együtt, két atomtöltettel a fedélzeten tesztel egy új lopakodót, mikor társát kikatapultálja a gépből, a bombákat pedig ledobja a földre, hogy majd újra begyűjtve őket, zsarolhassa a kormányt. A nagy stratéga azonban nem számol azzal, hogy társa túléli a zuhanást, így az egykori barátok macska-egér játékba kezdenek mindkét atomtöltet megszerzéséért - a hajsza földön, vízen, levegőben és még síneken is zajlik John Woo első sikeres amerikai rendezésében.
         Hans Zimmer a '90-es évek közepén három nagysikerű akciózenével alapozta meg a Media Ventures igazi hangzását, melyet azután egyre többen és többen kerestek. A három zene közül "Az utolsó esély"-é a legkorábbi, mely így sokszor kerül elő összehasonlításokban. Az utolsó zene "A Sziklá"-hoz íródott két társszerzővel (Nick Glennie-Smith, Harry Gregson-Williams), a lemez pedig egyből akcióklasszikus lett. A két score közé ékelődik be a "Rés a pajzson" zenéje, mely gyakran elveszik idősebb és fiatalabb testvére között, de a trióból ebben található a legtöbb ötletes utalás, zsánerforgatás és tematikai következetesség, vagyis csomó olyan dolog, ami megdobogtatja a filmzenekedvelők szívét.

         Az egész zene alapja a környezetből indult ki, Zimmer ugyanis egyfajta modern spagettiwesternként értelmezte a filmet, és ez a zenében a tradicionális hangszerek kifordításában mutatkozik meg. Érdekes módon a westernhangzást pont azért választotta Woo és a komponista, hogy elkerüljék az amerikai hangzást, illetve hogy a spagettiwesternekből merítve erősítsék az európai mintát. Van itt alaposan átkevert szájharmonika, elektromos bendzsó és rengeteg különféle gitár az akusztikustól a rockgitárig. Az összes pengetős hangszer Bob Daspit biztos kezében van, kivéve a Deak témáját játszó baritongitárt, amin Duane Eddy adja elő a rá jutó melódiákat. Zimmer azért választotta a legendás gitárost, mivel érzése szerinte az összes spagettiwestern-zene alaposan merített az előadó munkásságából, ő mégsem kapott meghívást egyikhez sem - ezt a "hiányosságot" pótolná a "Rés a pajzson".
         A score legnagyobb erőssége a Zimmerre nem mindig jellemző tematizálás, ahogy mind a hős (Hale), mind a gonosz (Deak) külön témát kap. Az egyetlen különbség, hogy Hale témája általában beleolvad az akciózenékbe (például a "Secure" tétel közepe), míg Deak témája minden esetben különálló és nyugodt, önálló egység. A legnagyobb zenekari őrület közepén, egy robbanó bányában, vagy egy lángoló vonaton is ugyanolyan változatlanul csendül fel a melódia, mintha semmi különös nem történt volna. Deak témája a karakterrel együtt mindig független kívülálló, akivel semmi rossz nem történhet - a filmben ez először egy kicsit furcsán ható effektus, de utólag belegondolva teljesen érthető.
         A zene egyik nehezebben értelmezhető, de fontos eleme egy emulált kórus, ami általában egyházi énekeket ad elő kísérteties, emberfölötti hangon. A "hangok" ötlete is a spagettiwesternekből származik, például a "Volt egyszer egy vadnyugat" végén is egy hasonló kórus zárja le a filmet. A "Rés a pajzson" esetében a vokál szerepe a bombát jelképezi, az alapötlet pedig a film egyik jelenetéből származik, ahol Hale úgy írja le az atomtölteteket, mint amik isteni erőt adnak, hiszen a bombák birtoklója élet és halál ura lesz. A kórus ebben a pillanatban az Agnus Dei (Isten báránya) kifejezést énekli, mely kísérteties formában számos ponton visszatér, legkidolgozottabb variációja a "Greed" tétel elején hallható. A fővokalista a gyakori Zimmer-munkatárs Lisbeth Scott, akit egy gyerekkórus is segít.
         A film természetéből következően nincsen külön romantikus téma (ezáltal szerencsére mentesülünk a hatásvadász érzelgős pillanatoktól), de a "Nuke" című tétel utolsó perceiben hallható kompozícióról külön kell szólni, mivel ez az egyetlen nem akciódarab - és egyben Zimmer egyik legszebb romantikus tétele. Bár elsőre hidegen hat a szintetizátorok szólama közepén tévelygő trombita hangja, a filmben kétségtelenül ez a leghatásosabb tétel - közvetlenül egy atomrobbanás után hallható, mégis megnyugtatja a nézőket (és az egyik szereplőt is), hogy ez a veszély ugyan most következmények nélkül elmúlt, de ezt nem lehet minden alkalommal megúszni...

         Szólnunk kell a lemez prezentálásáról is, ami a kiadvány egyik legproblémásabb része. Hans Zimmertől megszokhattuk, hogy a zenéit bizony alaposan átkeveri az album számára, de a "Broken Arrow" esetében még ennél is tovább ment. A zene egyórás, fék nélküli akciókoktél, a tételek egymásba futnak és a film különböző pontjain hallott zenék egybemosódnak, de legalább sorrendben. A tempót azonban gyakran ügyetlen és nyilvánvaló vágások szakítják meg, ahol hallani, hogy a zene természetéből más következett volna. A komplett anyagból nagyjából húsz percet vágtak ki, a maradékot pedig igen különösen osztották fel, majdnem minden esetben egyszavas címeket adva nekik, melyeknek ugyan nem mindig van közük a filmhez, de nagyon találóan írják le az újravágott tételek összhatását.
         A zenén történt operációk ellenpontjaként a Milan kiadványának körítéséről csak dicsérőleg szólhatunk. A CD-borítóban bőségesen találhatunk információt a filmről, a komponistáról és a zenéről. Az írást Hans Zimmer idézetei színesítik, ahol elmeséli, miért ezt a megközelítést választotta, illetve ismerteti a filmzenékkel kapcsolatos ars poeticáját is. Az információs füzetke emellett taglalja a szokásos segítők névsorát, melyből például kiderül, hogy az albumra került anyagot Jeff Rona ("A Thousand Roads") választotta ki - ez volt az egyik legelső feladata a Media Ventures keretein belül. A tokban rejtőző lemeznek egyszerű fekete nyomata van, de a rányomott filmes logo (cím + lopakodó) nagyon el lett találva.
         A "Rés a pajzson" az egyik legjobb akcióscore a Media Ventures csoport kínálatából, de a dicséret nem kizárólag a zenének szól, hanem a zenei világ mögött húzódó filozófiának is, ami nemcsak hogy összetett, hanem ekkoriban még az újdonság erejével is hatott. Bár ez a score sem mentes az előre- és visszautalásoktól, ez most keveset von le értékéből.


    Hubai Gergely
    2006.11.15.




    Tracklista:

      1. Brothers (7:05)
      2. Secure (4:47)
      3. Stealth (7:35)
      4. Mine (5:42)
      5. Nuke (10:48)
      6. Greed (11:00)
      7. Hammerhead (4:40)
      8. Broken Arrow (7:37)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Backdraft

    Crimson Tide

    The Rock

    A Thousand Roads

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam