FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Body Shots (Mark Isham)    BODY SHOTS   (1999)
       Pár-baj


      

       zene: Mark Isham
       vezényel: Ken Kugler
       kiadás éve: 1999
       kiadó: Milan Records
       játékidő: 36:37




         Van olyan zene, ami nem a hozzá tartozó film révén kelti fel magára a figyelmet, hanem a megszületéséért felelős komponista miatt. Mark Isham a világ egyik legtermékenyebb filmzeneszerzője, főleg akkor, ha a minőség-mennyiség arányt vizsgáljuk, mert ha minden alkotása érthetően nem is sikerül jóra, azért két-három évente egy kiemelkedő albummal biztosan jelentkezik. Jelen művel egyidőben, 1999-ben ráadásul két pazar filmzenével is megajándékozta a nagyérdeműt, hisz egy romantikus gyönyörűség ("Első látásra") és egy csodálatos drámai mű ("Októberi égbolt") aláfestése is az ő nevéhez fűződik. E két muzsika pedig mindjárt meg is magyarázza, hogy a "Body Shots" miért lett olyan, amilyen.
         A hazánkban "Pár-baj"-ként forgalmazott, a szerelmi problémákat szexualitással keresztező dráma amolyan "tizenkettő-egy tucat", a nagy Őt, illetve önmagukat keresgélő felső középosztálybeli amerikai fiatalok történetét bemutató filmekkel Dunát lehetne rekeszteni. A "Gia" című életrajzi film rendezője, Michael Cristofer azért annyival megspékelte történetét (az "Amerikai história X" forgatókönyvírójának, David Mckennának hathatós közreműködésével), hogy a négy fiú és négy lány éjszakai kalandja dokumentarista stílusban tárul elénk, egyfajta állandó elemzésnek kitéve a főleg alkoholos mámorban megtörtént eseményeket. A főbb szerepekben a viszonylag látványosabb karrier elé néző Amanda Peet mellett többnyire tévésorozatok sztárjait láthatjuk (Sean Patrick Flanery, Emily Procter), de a magánéleti hasonlóságok miatt külön érdekes Tara Reid alakítása is.

         Noha a film az éjszakai élet varázsát hivatott kicsit bemutatni, ennek megfelelően mindig szól valami dal, a Milan Recordsnál valamiért úgy gondolták, hogy nem éri meg egy bővebb soundtrack összeállítása. A harminchét perces albumról ezért lemaradt a filmben elhangzott felvételek többsége, olyan előadóktól, mint a Propellerheads, az Apollo-Four-Forty, a The Cardigans vagy a Morcheeba. Hogy az ex-technoguru Moby miként jutott mégis túl a rostán, azt nem tudni pontosan, mindenestre az albumot az ő "Bodyrock" című száma nyitja, amely nem csupán hangulatában illeszkedik alig a további hét Isham-tételhez, de ráadásul még a csapból is ez folyt annak idején, épp ezért szinte semmi különösebb hatása nincs. Jóllehet, ez aztán igaz az instrumentális szerzeményekre is, mivel a szerző ezúttal csak a kvázi főtéma ("Two of Us Together") erejéig kapta kezébe kedvelt hangszerét, a "Body Shots" hangszerelése egyébként szigorúan elektronikus megoldásokra szorítkozik. A zömmel öt perc körüli trackek hangulata összefoglalva nem sokban különbözik egy jól megírt háttértörténettel rendelkező számítógépes akciójáték aláfestésétől. A viszonylag jellegtelen, a trip-hop és a drum'n bass műfajának inkább csak alapszintű sajátosságait felhasználó kompozíciók lüktetését a népszerű Café Del Mar-sorozat hangulatába illeszkedő nyugodtabb muzsikák törik meg, de a már említett főtéma szokásos ishami felépítésén túl valójában egyetlen másik szám alapján sem tudnám meghatározni a zeneszerzőt.

         A jazz, mint a komponista kedvelt zenei világa teljesen kimarad a félórás összeállításból, és a főtéma, illetve annak az albumot záró bővített visszaismétlése is inkább az "At First Sight" csodálatos dalának ("Love Is Where You Are") árnyékában született, a valódi hangszereket pedig egy csellót leszámítva az ambient világának finom elektronikai eszközei váltották fel. A "Foreplay" tempója egy játék menüjének aláfestéséhez hasonlít inkább (így akár még illik is rá az "előjáték" cím...), miközben felidézi BT vagy Chicane korai munkáit is. A majdnem hétperces "Body Shots" egy instrumentális Massive Attack-szám is lehetne, de míg annál a zenekarnál általában jótékonyan hat Shara Nelson, Tracey Horn vagy Elizabeth Fraser énekhangja, itt meg kell elégednünk a visszafogottabb hangzással, ami semmiképp sem figyelemfelkeltést szolgál, mint inkább egyfajta igényesebb (de nagyon hosszú, ezáltal hamar unalmassá váló) háttérzenét. A "Good Sex, Bad Sex" mélyebb tónusa a track címe ellenére egy technokrimi főhősének menekülését és/vagy akcióra felkészülését idézi, annak is nagyjából "Hitman"-nel vetekedő igényességében. A "No Remembering" során felcsendülő melankolikus vonósjáték érzékenyebben befelé forduló állapotot sejtet, hangulatában zseniális, és ez tekinthető talán az album egyik legjobban sikerült darabjának - miközben nem győzöm hangsúlyozni, hogy zenei szempontból nem számít maradandónak. Az "Afterplay" visszatér a lassabb tempóhoz, és megoldást sugalló elektronikus harmóniákkal nyugtatja az egyébként nem feltétlenül felzaklatott lelkiállapotot, s ennek hellyel-közzel folytatásaként a "Two of Us Together - reprise" zárja ezt a meglehetősen furcsa összeállítást, végre újra felhasználva a trombita hangjának előnyeit, mint valamiféle kapaszkodót az igazi hangszerek világa felé.

         Azok mindenképpen jól járnak, akik az írás során megemlített bármely könnyűzenei banda albumait jóízűen fogyasztják, hiszen a "Body Shots" mindegyik, szerepe szerint score-ként megalkotott trackje a chilloutos, triphopos hangzás énektől lecsupaszított változatának felel meg. Azonban Mark Isham egyedi zenei világának szerelmesei minden bizonnyal nagyon csalódottak lesznek, ha végigpörgetik ezt az egyébként mai napig könnyen beszerezhető albumot, mert a pár percnyi trombitás motívum mellett valójában jelentéktelen elektronikus háttérzenék halmaza ez, és ebből a célból sokkal több értelme van egy jófajta chillout-válogatást beszerezni.


    Tihanyi Attila
    2008.06.26.




    Tracklista:

      1. Bodyrock - Moby (3:37)
      2. Two of Us Together (2:44)
      3. Foreplay (4:29)
      4. Body Shots (6:51)
      5. Good Sex, Bad Sex (4:57)
      6. No Remembering (5:06)
      7. Afterplay (4:44)
      8. Two of Us Together (reprise) (4:35)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Danny the Dog

    Hitman

    Next

    Michael Clayton

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam