FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Basic Instinct 2 (John Murphy)    BASIC INSTINCT 2   (2006)
       Elemi ösztön 2.


      

       zene: John Murphy, Jerry Goldsmith (eredeti főtéma)
       vezényel: Matt Dunkley
       kiadás éve: 2006
       kiadó: La-La Land Records
       játékidő: 61:37




         Rendhagyó módon egyetlen pillanatig sem szeretnék foglalkozni azzal, hogy Paul Verhoeven klasszikus erotikus thrillerjének elképesztően viszontagságos körülmények közt létrejött folytatása milyen film lett végül. Amilyen pletykákat lehetett hallani már legalább négy éve, az alapján csak egyre csökkent az érdeklődésem, s az is egyre nyilvánvalóbbnak tűnt, hogy az esély is folyamatosan lesz kisebb egy méltó második részre. Nekünk az is elég, ha abba gondolunk bele, hogy micsoda bátorság kell egy filmzeneszerzőnek egy ilyen feladat elvállalásához. A projekt addig húzódott, hogy az első rész egyedülálló muzsikájáért felelős Jerry Goldsmith közben eltávozott az élők sorából, a veterán John Scott (a "Végső visszaszámlálás" komponistája) rövid egyeztetés után kiszállt, s bár felmerült még James Newton Howard neve is, ő remek érzékkel távol maradt a produkciótól. Végül az ifjú titán, John Murphy döntött úgy, hogy semmi vesztenivalója nincs ezzel a kihívással, és bátran nekivágott, hogy Goldsmith motívumait felhasználva zenét szerezzen ehhez a kétes fogadtatású folytatáshoz.

         Murphy még csak ismerkedő fázisban van jelen a filmzeneszerzők világában, hiszen bár 1993 óta komponál aláfestést filmekhez, önálló score-albuma nem sűrűn jelent még meg eddig. A két Guy Ritchie rendezte produkció, az "A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső", illetve a "Blöff" zenéje csak betétdalokat tartalmazó korongon látott napvilágot, a "28 nappal később", vagy a "Szerelmes lövészek" pedig egyaránt tartalmazta saját tételeit, illetve egyéb előadók dalait is. Első, igazán saját filmzenei kiadványának tulajdonképpen a "Basic Instinct 2" tekinthető (bár a végén kiderül, hogy mégsem teljesen), és könnyen előfordulhat, hogy az a merész húzás, amellyel belekezdett ebbe a munkába, még a saját javára válhat a későbbiekben. Azt ugyanis a film megtekintése nélkül is megállapíthatjuk, hogy Murphy igen magabiztos kézzel nyúl a partitúrához, s szóban forgó műve remek ötvözete a zenekari és elektronikus megoldásoknak. Egyéni stílus megállapításáról beszélni egész biztosan csacskaság lenne, tekintettel arra, hogy igen komoly előzménye van ennek az albumnak, és nem túlzás azt állítani, hogy Goldsmith motívumai mellett szinte lehetetlen egy kezdő zeneszerzőnek nagyszerűt alkotni.

         Természetesen Murphynek sem sikerül: a harminckét, zömével két perc körüli tétel általánosságban csak aláfestést szolgálhat, néha olyan csendesen háttérbe húzódva, hogy észre sem lehet venni. Jellemző módon ahol tényleg kiemelkedő zeneiségről lehet beszélni, ott az első részből ismert klasszikus témák is felbukkannak, helyenként némiképp átdolgozva. A "120 MPH (Main Title)", mint saját szerzemény például kifejezetten gyenge és erőtlen elektronikus darab, s noha a vonósok rendületlenül húzzák, semmi olyasmit nem hallhatunk, ami kellően ráhangolna bennünket az albumra. Nem véletlen talán, hogy az ezt közrefogó két tétel Goldsmith zenéjéből merít elsősorban. Az album első kétharmada, egészen a csúfosan lerövidített nagyzenekari orgazmusig ("Jacuzzi") egyfajta keresgélésnek felel meg, tompa zongorajátékkal, halk vonósokkal, igazán emlékezetes motívumok nélkül.
         Ha fel is kapom a fejem, akkor is önkéntelenül az összehasonlítgatás miatt, de nem is Jerry Goldsmith műveire gondolok annyira, hanem például James Newton Howard "Unbreakable" című zenéjének zongorás lassú témájára, ami Murphy "Sex with Michelle", vagy "If She Calls Again" című kompozícióiban köszön vissza. Vagy vehetjük John Powell Bourne-zenéit, ami itt a "Soho", vagy a "Sex with Catherine"-ben sejlik fel, esetleg a Craig Armstrong hangzásvilágát megcélzó, egyébként kiváló "Catherine is Waiting" című tételt. Valahányszor azonban, amikor a mély zongora a semmiből előretör, majd felcsendül a duduk hangja, Brian Tyler hasonlóan sötét hangulatú thrillerzenéi jutnak eszünkbe. Ezen jellegzetes hangszer szerepe egyébként érdekes egy erotikus töltetű filmzenében, de mindig hatásos, és úgyis hamar rájövünk majd, hogy ebben a albumban maximum annyi erotika van, mint amihez készült. A "Bodies Still Warm", a "Legs Wide Open on a Chair", vagy a "The Long Night of the Soul" mind hordoznak magukban Tyler zenéin túl egy kis "Gladiator"-érzetet, hiszen Hans Zimmer fantasztikus kalandzenéjének gyomorszorító pillanatai nagyjából hasonló hatásúak.

         A "Jacuzzi" révén aztán egy picit felpörögni látszik a helyzet, a "Racing to Miena's" például kicsit dinamikusabb formában visszaidézi az eddig hallottak alapján kiemelkedőnek nevezhető "Olympic Toilets / Saving Denise" témáját (az egyetlen, amely tulajdonképpen nevezhető teljesen egyéni Murphy-darabnak). Az ezt követő "Michael at Miena's", mint az album leghosszabb tétele, szintén egy viszonylag jól sikerült drámai tétel, melyben főleg vonósok és fafúvósok kapnak szerepet, s helyenként igen izgalmas harmóniákat hoznak létre. A "Broadmoor" éles hegedűhangjától fejfájást kaptam, de gyorsan meggyógyított a "She Tells the Plot", mint kellemes zongoraalapú Goldsmith-variáció. A záró "End Credits" egy az egyben az első részből építkezik, de itt az album még nem ért véget, hiszen három tételnyi bónuszt is kapunk, melyekből a "Yuppi" egy laza ritmusra épített gitármuzsika, az "Atlantic Bar" egy borzasztó rossz diszkószám, az "Orgy" pedig egy hasonlóan idegesítő Rammstein-utánzat, melyben állítólag maga a rendező, Michael-Caton Jones vokálozik. Hogy mi közük van az eddig hallottakhoz, fogalmam sincs, de pusztán a játékidő növelése miatt nyugodtan kihagyhatták volna (még az album utolsó tétele, Mozart egy concertója sem vigasztal túlságosan).

         Ha már játékidő, a La-La Land kiadó szokásos módon kitett magáért, minden elismerésem az övék, hogy minél több zenét megpróbálnak eljuttatni a közönséghez. Ha egy kicsit szelektálni kezdünk, és levesszük a bónuszokat, valamint a Goldsmith-féle "Basic Instinct"-tel szinte azonos tételeket (melyekből az "I Smell Blood" emelkedik ki legjobban, itt ugyanis a híres hegedűtémát egyetlen szólista játssza, különleges élményt nyújtva ezáltal), akkor marad 34 percnyi Murphy-zene, ami nem kevés, de önmagában hallgatva nem kiemelkedő (és nincs olyan hangulata sem, mint például a "28 Days Later"-nek), és tisztelettudóan háttérben marad. A filmen sem javítani, sem rontani nem tud, stílusgyakorlatnak viszont kiváló, és az egy "Broadmoor"-t leszámítva kellemes élmény, de hamar el fogjuk felejteni - remélhetőleg csak ezt a produkciót, és nem John Murphy nevét, akinek minimum a bátorságát illik díjaznunk.


    Tihanyi Attila
    2006.04.29.




    Tracklista:

      1. Michael Reads Her Book
          (Theme from Basic Instinct) (0:56)
      2. 120 MPH Sex (Main Title - Basic Instinct 2) (2:17)
      3. Not Yet/Courtroom (2:07)
      4. Bodies Still Warm (1:41)
      5. Sex with Michelle (1:40)
      6. Adam Towers is Dead (1:26)
      7. Questions about Catherine (0:56)
      8. Catherine is Waiting (1:01)
      9. Legs Wide Open On a Chair (1:49)
    10. I Smell Blood (1:19)
    11. Soho (1:23)
    12. If She Calls Again (1:08)
    13. Michael Argues with Michelle (0:54)
    14. Olympic Toilets / Saving Denise (3:01)
    15. Catherine at Police Station (2:52)
    16. Sex with Catherine (1:30)
    17. Library (1:20)
    18. No Apologies (0:56)
    19. In the Car with Washburn (2:04)
    20. The Long Night of the Soul (1:29)
    21. Jacuzzi (2:54)
    22. Reading 'The Analyst' (1:30)
    23. Racing to Miena's (1:47)
    24. Michael at Miena's (4:30)
    25. Washburn Dies (1:47)
    26. Broadmoor (1:33)
    27. She Tells the Plot (1:24)
    28. She Kisses Him Goodbye (1:21)
    29. Basic Instinct 2 - End Credits (3:31)
    30. Yuppie Chill (2:01) *
    31. Atlantic Bar (1:39) *
    32. Orgy (1:13) *
    33. Mozart Violin Concerto in A Major 'Minuetto' (4:04) *

    * bónusz szám



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    28 Days Later

    Basic Instinct

    Godsend

    Unbreakable

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam