FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - As If to Nothing (Craig Armstrong )    AS IF TO NOTHING   
       


      

       zene: Craig Armstrong
       vezényel: Cecilia Weston
       kiadás éve: 2002
       kiadó: Melankolic
       játékidő: 69:03




         Craig Armstrong karrierje nem a filmzeneiparban indult, hanem a könnyűzenében. Korábban leginkább akkor fordultak hozzá az előadók, ha színvonalas vonós hangszereléssel szerették volna feldúsítani dalaikat. Így futott össze a U2 és a Massive Attack tagjaival, Björkkel, Madonnával és még számtalan egyéb művésszel. A Massive Attack kiadójánál, a Melankolicnál jelent meg 1997-es első szólóalbuma, a "The Space Between Us". A rendkívül igényes és információdús borítófüzetkével ellátott "As If to Nothing" ennek folytatásának felel meg, melyhez a szerző főként ismertebb művészeket kért fel egy kis baráti együttműködésre, de olyan szakmabeliek is társául szegődtek, akik nem annyira nevesek, azonban hangjuk, egyéniségük beleillett a szerző által elgondoltakba.

         A lemez első dalának, a "Ruthless Gravity"-nek a különféle televíziós műsorokban is gyakran felcsendülő nyitánya az idő fojtogató szorítására utalhat: mintha egy nyugtalanító visszaszámlálás indulna, amit egy egyre erőteljesebbé váló szimfonikus kíséret és folyamatosan bedurvuló ütem támogat meg. Figyelemreméltó kezdet.
         A legszebb kompozíciót már a kettes számban megkapjuk. A katartikus "Wake Up in New York"-ot a szeptember 11-i tragédia ihlette - miként Oliver Stone "World Trade Center" című drámáját is, melyhez 2006-ban Armstrong lett felkérve komponistának (a film stáblistája alá látatlanban is odaillene a dal). Az énekhang tulajdonosa és a dal társszerzője Ewan Dando, az egykori Lemonheads énekese, aki házának tetejéről nézte végig az ikertornyok pusztulását. Ha ki kéne találnom, hogy melyik az a dal, amit (nagy szavak ide vagy oda) minden idők legszebbjei közé választanék, kapásból ez jutna eszembe. Dando hangja, a lágy akusztikus gitár, az alattuk szóló halk seprűzés és a vonósok ötvözéséből egy rendkívül megindító mű született.

         A CD minden dalára egységesen jellemző, hogy a szimfonikus dallamok az Armstrongra oly jellemző elektronikus zeneszőnyegbe vannak csavarva. Így van ez a "Miracle"-ben, amelyben az indiai Swati Natekar egzotikus vokálját a pszichedelikus gitármuzsikák képviselője, a Mogwai kíséri, vagy a "Waltz"-ban, amelyben Antye Greie-Fuchs német nyelvű forráskód-sorolását helyét önmagában is megálló nagyzenekar egészíti ki.
         Az enyhén nyomasztó "Niente" szimplán instrumentális. Ez és az "Amber" azokon az igényes, lassabb popalapokon nyugszik, amelyek révén a szerző "A csontember"-hez szerzett score-jában is elférnének. De sok, a "Finding Beauty"-hoz hasonló művet is szívesen hallanék, ha a komolyzenei hangszerek popzenébe emelése legalább ekkora élménnyel járna, mint ebben a felvételben. A lemez közepén lévő "Inhaler" a robotkorszak countrymuzsikája lehetne vijjogó effektjei miatt, a "Starless II" pedig a hasonló című, álmos King Crimson-szám ének nélküli (és tökéletes) feldolgozása.

         A fiúkórust felhasználó "Hymn II"-ban a drum & bass iskolából érkezett, most kimondottan visszafogott Photek működik közre, míg a "Snow" egy David McAlmonttal közös darab, ami Armstrong "Moulin Rouge"-ában is elférne. A "Stay (Faraway, So Close!)" a U2 "Zooropa" lemezéről való ballada újragondolása. Ez és a Massive Attack-érdekeltségű Alpha énekesnőjével, Wendy Stubbsszal közös tengerzúgásos "Sea Song" is a merengős kategóriába tartozik.
         Steven Lindsay az előadója egy zongorás szomorkodásnak, a "Let It Be Love"-nak, amely a Peter Gabriel "OVO"-ján hallható "Father, Son"-hoz hasonlítható. Ezt követően el is érkeztünk a záródarabhoz: a "Choral Ending" magasztos kórusával ér véget ez a páratlan album, amely mintha egy soha el nem készült filmhez íródott igen változatos soundtrack volna.

         Craig Armstrong második önálló albuma nem verte le az első által felállított lécet, sőt még emelt is rajta. Akár filmzenei, akár szólóprodukciók, a skót zeneszerző neve garancia a minőségre, azt a szót, hogy hibázás - úgy tűnik - hírből sem ismeri. Már sokszor bevált jellegzetességeit ezúttal is felvonultatta, ám elektronikus ötletekkel feldúsított remek, hagyományosnak éppen nem titulálható dalai hallatán még véletlenül sem önismétlésre kell gondolni, hanem inkább az elsőtől az utolsó percig egyenletes színvonalú, megkérdőjelezhetetlen mestermunkára.


    Bíró Zsolt
    2006.06.17.




    Tracklista:

      1. Ruthless Gravity (5:50)
      2. Wake Up in New York - Evan Dando (3:30)
      3. Miracle - Mogwai (3:19)
      4. Amber (5:09)
      5. Finding Beauty (3:38)
      6. Waltz - Antye Greie-Fuchs (5:16)
      7. Inhaler (4:55)
      8. Hymn 2 - Photek (4:49)
      9. Snow - David McAlmont (3:52)
    10. Starless II - King Crimson (4:36)
    11. Stay (Faraway, So Close!) - Bono (6:01)
    12. Niente (4:48)
    13. Sea Song - Wendy Stubbs (5:54)
    14. Let It Be Love - Steven Lindsay (3:50)
    15. Choral Ending (2:47)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László          nem értékelte

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Mysterious Skin

    Ray

    Stay

    A Thousand Roads

    További kritikáink
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory

  • Filmzenékről röviden
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam