FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - April Fool's Day (Charles Bernstein)

    Filmek alatt hallott zenék



       APRIL FOOL'S DAY   (1986)
       


      

       zene: Charles Bernstein
       kiadás éve: 1986
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 30:27





         A végeláthatatlan filmuniverzumban még mindig rengeteg olyan, a nyolcvanas évekből származó horrort találni, melyek nagyobb társaságban való feltárása olykor kellően szórakoztató élmény is lehet. Nos, a jelen írásom tárgyát képező alkotás a legmesszemenőbbekig szétrombolja ezt a pozitív elgondolást, és egy újabb tragikus hőse DVD-vásárlásaimnak, melyen nem változtat a tény, hogy az itthoni hiperakciós lemezek áraival vetekszik, és a filmhez készült, hivatalosan pedig csak bakelitlemezen megjelent zenéje sem vigasztal túlságosan. Mint az röviddel a hazai forgalmazásból eddig - mondhatjuk: szerencsére - kimaradt "April Fool's Day" megtekintése után találóan megfogalmazható: egy sosem látott film, illetve például egy ruhadarab között az az alapvető különbség, hogy utóbbit vásárlás előtt fel lehet próbálni. A filmeknél sajnos nem így működik a dolog, ezért duplán kínos, ha egy-egy ilyen produkció megtekintése után egyből sajnálni kezdi az ember még azt a nevetséges pár centet is. Noha az előjelek akár bíztatónak is mondhatók.
         Az, hogy egyáltalán eljutottam a filmhez, Charles Bernstein nevének köszönhető, aki a "Rémálom az Elm utcában"-hoz írt remek szintetizátoros score-jával mindörökre bevéste magát a filmzenerajongók emlékezetébe, és mivel az "April Fool's Day" két évvel később készült, joggal gondolhattam, hogy valami hasonló szerzeménnyel fogok most is találkozni. Az ő esetében ráadásul külön fontos tény, hogy a közel száz filmzenéjéből egyelőre maximum tízzel lehet hivatalos formában megismerkedni, s például az e filmhez írt műve sem érhető el CD-n. Aztán ha a DVD borítójára vetünk egy pillantást, a nekünk háttal álló fiatal lány is bizalomgerjesztő, amint egy vidám társaságra emeli pezsgőspoharát, miközben háta mögött meggyőző méretű konyhakést tart, derékig érő haja pedig ötletesen kötélformában van befonva. A rendező, Fred Walton leginkább az "Ismeretlen hívás" 1979-es eredetijének, illetve a pár évvel későbbi, sokak által zseniálisnak tartott folytatás miatt ismerős, a filmet jegyző producer pedig az addigra ötödik résznél járó "Péntek 13."-sorozat révén edzette magát a horror műfajában. Utólag keresve a forgatókönyvíró személyét az azért egy picit kizökkenthetett volna túlzott elvárásaimból, hogy a "Beverly Hills-i zsaru"-val (persze szigorúan anyagi értelemben) nagyot kaszáló Danilo Bach végül az "April Fool's Day"-jel be is fejezte nem túl jelentős pályafutását. Mondanom sem kell, abszolút érthető.
         A címéből sejthetően az alapszituációt a bolondok napja körüli mítosz lengi körül, a mesés szigetre érkező, leginkább szórakozásra vágyó fiatal társaság pedig már az odaút során kap egy-két véres beugratást, hogy a kissé furcsán viselkedő fiatal háziasszonyig, és az egyes szobákban elrejtett különös meglepetésekről (bilincs, magnóról felsíró csecsemő, szokatlanul alternatív villanykapcsolók) ne is beszéljünk. Az ember egy kaszabolós tinihorrortól leginkább jól kivitelezett vérfürdőt vár, de hogy negyven percig az égvilágon semmi ne történjen, az a legtürelmesebb horrorrajongókat is próbára teszi. Bár az egyébként érdektelen, klasszikus nyolcvanas évekből származó amerikai társaság valóban apránként elveszíti egy-egy tagját, az egyébként akár ötletesnek is nevezhető csattanó mégis csak arra jó, hogy egy reményteli felsóhajtást váltson ki a nézőből, a vég elérkeztét nyugtázandó. Az egész rejtély megoldása ráadásul elég nyögvenyelősen körvonalazódik, a totál értelmetlen, varázsdobozos kerettörténet pedig egy plusz kérdőjellel járul hozzá a film sikertelenségéhez. Végül azzal a borzasztó felismeréssel kapcsoltam ki a lejátszót, hogy 88 percet ilyen hosszúnak még sosem érzékeltem, s ezt már csak néhány igazán öncélú művészfilm tudná alulmúlni.

         Menekültem volna én Charles Bernstein muzsikájába, ha ugyan szerephez jutott volna a zeneszerző, ám leginkább csak akkor kerültek elő azok a szintetizátorok, amikor tényleg valami akcióféleség történt, ilyenkor pedig rendszerint annyira lekötött a látvány (egyértelműen csak azért persze, mert alig vártam, hogy történjen végre valami), hogy az aláfestéssel nem is nagyon tudtam foglalkozni. Annyi bizonyos, hogy a film elején és végén felbukkanó zenélő varázsdoboz mellé nagyon hangulatos főtémát sikerült komponálnia, ami szerencsére a film egyéb részein is felcsendül olykor-olykor. Az már a Freddy Krueger-film zenéjéből is világossá vált, hogy az általában megszokott szintis borzalmak helyett Bernstein műveinek van egyfajta hallgatóbarát varázsa, és ez tulajdonképpen az "April Fool's Day" során is beigazolódik, hiszen az értelmetlen elektronikus borzalmak helyett ötletes feszültségnövelő megoldásokkal találkozhatunk, ami sokkal inkább a zeneiségre helyezi a hangsúlyt, mintsem az effektparádéra. A csendes kíséret középpontjában egy fütyülésre hasonlítható motívum áll, és mivel a film során a megijesztésre szolgáló jelenetek előtti felvezetés rendszerint sokkal hosszabb, mint maga a lényeg, így az odáig tartó út zeneileg is jóval élvezhetőbb. Minimális megszólalás, többnyire két-három hang jellemzi a kompozíciók nagy részét, és csak a mozgalmasabb pillanatokra kerülnek elő az elektronikus dobok, illetve erősebben leütött billentyűk révén hangsúlyosabb álhangszerek. Minden, a korra jellemző sajátosság megvan a zenében, melynek CD-s megjelenését egyáltalán nem tartom kizártnak, ismerve a manapság egyre gyakoribb feltámasztásokat. Bár az "April Fool's Day" score-ja a klasszikus státust valószínűleg sosem érné el, de a nyilvánosság elől sajnálatos módon háttérbe került zeneszerzőnek egy jól sikerült darabja ez, s valószínűleg az újrakiadás sem kerülne annyi pénzbe, hogy egy szűkebbre limitált példányszámban ne érné meg foglalkozni vele. Na persze szigorúan a filmtől teljesen függetlenül...


    Tihanyi Attila
    2008.02.26.




    Tracklista:

      1. Intro (0:42)
      2. Main Title (2:05)
      3. Choke and Dagger (1:42)
      4. Pier Pressure (2:24)
      5. All's Well That Ends (1:48)
      6. Snakes Alive (1:23)
      7. Stab In the Dark (1:47)
      8. Hanging Around (0:43)
      9. The House (2:06)
    10. Trick or Threat (1:49)
    11. Nan In Danger (0:53)
    12. Nightwatch (1:54)
    13. Sitting Duck (1:39)
    14. Night (1:12)
    15. Getting the Point (0:40)
    16. Little Miss Muffy (2:08)
    17. Muffy Attack (2:38)
    18. First Victim (1:12)
    19. Hack-In-the-Box (1:42)



    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Highwaymen

    Pet Sematary

    When a Stranger Calls

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam