FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Alice In Wonderland (Danny Elfman)    ALICE IN WONDERLAND   (2010)
       Alice Csodaországban


      

       zene: Danny Elfman
       vezényel: Pete Anthony
       kiadás éve: 2010
       kiadó: Walt Disney Records
       játékidő: 50:58




         Az "Alice Csodaországban", Lewis Carroll közel másfél évszázada megjelent abszurd meséje az egyik legismertebb, legkedveltebb gyermekregény. Az angolszász kultúrkörben különösen népszerű a mű, hiszen egyes karakterei és tevékenységei a Viktória-korabeli angol hagyományokat és személyeket figurázzák ki. A történet Alice-ről, a tizenéves kislányról szól, aki álmában belezuhan a nyúl üregébe, és ezzel átlép egy csodálatosan szürreális világba, ahol olyan abszurd karakterekkel találkozik, akik nevetséges ötleteikkel traktálják őt, és képtelenebbnél képtelenebb kalandokba sodorják. A regény hatalmas siker lett, így az egyébként oxfordi matematika-professzor Carroll egy folytatást is írt, ez volt az "Alice Tükörországban". A szürreális mozifilmek koronázatlan királyánál, Tim Burtonnél nem is lehet alkalmasabb jelöltet találni arra, hogy Alice kalandjait filmre vigye, noha nem ő volt az első, aki ezzel próbálkozott. A jelen mozit is tető alá hozó Walt Disney stúdió már az ötvenes években leforgatta első variációját, de a sztori akkor még rajzolt formában kelt életre. A történet azonban két tucatnál is több változatban került már feldolgozásra, kisebb televíziós produkciók formájában éppúgy megjelent, mint távol-keleti rajzfilm vagy némafilm alakjában.
         Az abszurd meséből azonban Burton hozta ki a maximumot. Az ő feldolgozásában Carroll két regénye eggyé lett összegyúrva, így a filmben néhol komoly eltérések is akadnak az eredeti művekhez képest. Mindez pedig alaposan meg is látszik a kész mozin, hiszen bizonyos történetszálak elnagyoltak, néhány karaktert az eredeti regény ismerete nélkül nem is igazán lehet beazonosítani, a mese bizonyos jól ismert elemei pedig átértelmezve kerültek bele a filmbe, így egy picit nagy lett a kavarodás, de igazából kellett is az átdolgozás, mivel Carroll műve egy az egyben nem felelne meg a mai kor igényeinek. Pláne nem 3D-ben, hiszen az "Avatar" után ez a film mutatta meg másodszor, hogy milyen is igazán az, amikor egy hollywoodi látványos mozi egy plusz dimenziót nyit meg a vásznon. A siker nem is maradt el, hiszen Burton karrierjében a legjövedelmezőbb, az összes filmet tekintve pedig a világviszonylatban hatodik legtöbb pénzt összehozó alkotás lett az "Alice Csodaországban".

         Tim Burton állandó zeneszerzőjével, Danny Elfmannel dolgozott jelen esetben is. A komponista ezen zenéjével kapcsolatban rendkívül felemás érzéseim vannak, mivel legalább annyi jó megoldás van benne, mint amennyi végletesen sablonos. A világ legszürreálisabb meséjéhez azt lehetett várni, hogy zseniális zenét fog komponálni a bizarr és különleges hangulatok nagymestere. A score-ral kapcsolatban azonban leginkább az a legnagyobb hiba, hogy híján van az Elfman munkáiban szinte mindig meglévő meglepetéseknek és a furcsa hangzásvilágnak. Ezért a kihasználatlan zenei ziccerek néha igen feltűnőek, és hiányoznak az igazán emlékezetes altémák is. Azonban egyáltalán nem lett rossz az "Alice Csodaországban" muzsikája, csak a szerző képességei még ennél is magasabb színvonalú zenét sejtettek.
         Elfman Alice karakteréhez három témát írt, bemutatva ezzel a főszereplő múltját, jelenét és jövőjét. A múltat, vagyis a kis Alice-t a "Little Alice" dallama képviseli, mely előbukkan még pár tételben, mint például a "The White Queen"-ben, vagy az "Only a Dream"-ben, utóbbi több tényező miatt is erősen emlékezteti az embert "A Gyűrűk Ura" zenéjének stílusára. A kis Alice témája nem lett túl emlékezetes, mint ahogyan a jövőjét bemutató motívum sem. Ezt, vagyis a kényszerházasság rémképét a harmadik track első része ("Proposal") jeleníti meg először a zenében, majd a film végén újra felbukkan ("Alice Returns") ez a kissé keringőre emlékeztető dallam. A két kiegészítő téma sablonos megoldásait nehéz megbocsájtani, noha érthető, hogy a XIX. századi romantikus miliő miért is csalt ki Elfmanből ilyeneket, de mivel egyediségük nagyon szerény, így nem is ezek teszik emlékezetessé a score-t. Annál inkább Alice jelenének témája, mely nagyon karakteresre sikerült, könnyen meg is jegyzi az ember, ráadásul jól is variálható, ami különösen fontos volt, hiszen rengetegszer feltűnik a score-ban. Valójában a vezérmotívum egy dal, aminek bizonyos részletei önálló témaként is működnek, így többször hallhatunk belőle egy rövidebb nyolchangos egységet, és egy bonyolultabb dallamsort is.
         Az első track ("Alice's Theme") vázolja fel a legösszetettebben a főtémát. A nyitóképek alatt ugyan halljuk a track első fél percét, de a további részei a filmben már nem hangzanak el, ám jó hallani a főmotívum kidolgozottságát egy ilyen hosszú dal formájában. Elfman egy vihar miatt a londoni reptéren rekedve írta meg a dal szövegét, igaz, eleinte csak "lalázós" énekkel képzelte el a score-t. Majd Burton rábólintott a szöveges formára is, így született meg a fiúkarral előadott első és utolsó track, illetve bizonyos tételekbe is beleszőtte a szerző a szöveges éneket. Elfman maga is meglepődött, hogy a korábban megkomponált főtémájába tökéletesen beilleszthető az Alice név, bár úgy tűnik, hogy már eredetileg is erre a szóra lett megírva, a valóság azonban nem ez.

         A főtéma énekes formában szöveggel és anélkül is többször felbukkan a score-ban, női, fiú- és férfikórus valamint számtalan instrumentum tolmácsolásában. Az "Alice Reprise"-variációk öt változatban mutatják be, ebből a harmadik verzió a legkülönlegesebb, a csicsergős fiúkórussal és a csengők hangjaival. A szerző rengetegszer használja a vezérdallamot - utoljára talán a "Batman"-zenéiben nyúlt ehhez a módszerhez ilyen mértékben - és hogy a mű ne legyen unalmas, ezért rengeteg variációban tárja elénk a főmotívumokat. Néha egy tételen belül is fergeteges változatokat mutat be, mint például az "Alice Decides" esetében, ahol számtalan hangszert és kifejezésmódot használt fel a különböző kórusoktól az orgonáig. A "The Cheshire Cat" esetében a félelemkeltés volt a fő mozgatóerő, mely nyávogós hegedű- és csellóhangokra ráépülő gyerekkórus által énekelt főtémát jelent. Az "Alice Escapes" esetében hősies variációban hallhatjuk a vezérdallamot, itt a rézfúvósok játéka a domináns. Ennek ellentétének tudható be a "Blood of the Jabberwocky", mely szomorkás drámai zene formájában mutatja be Alice motívumát. A csatához komponált két, igen epikus hangvételű tétel, a "Going to Battle" és a "The Final Confrontation" külön elnevezését egyébként semmi sem indokolja, az albumon is szünet nélkül következnek egymás után (ez egyébként több tételre is igaz, igazából érthetetlen, miért kellett ez a szétaprózás).
         Azok a trackek, melyek nem a főhős valamely témájára épülnek, nem is lettek túl emlékezetesek. A jobbak közül kiemelhető a "Finding Absolem", mely kissé emlékeztetheti a hallgatót a "Batman visszatér"-ből Pingvin témájára, illetve a "The Dungeon", aminek fülledt kórusa a "The Cheshire Cat" macskanyávogós dallamát ismétli meg.

         Noha nem érzem azt, hogy Elfman maximálisan kihasználta volna a filmben rejlő zenei lehetőségeket, azonban a score ezzel együtt is jól sikerült. A főtéma, amelynek variációi is briliánsak, a szerző egyik legemlékezetesebb dallama lett, de abból a szempontból is pozitív ez a mű, hogy visszahozta a filmzenék világába a főtéma-orientáltságot. Ugyanakkor a score nem sorolható a komponista legjobb alkotásai közé, habár fantáziadús nagyzenekari megoldásai azt az Elfmant mutatják, akit a "Batman", az "Ollókezű Edward" vagy a "Karácsonyi lidércnyomás" esetében megismerhettünk.


    Gregus Péter
    2010.12.07.




    Tracklista:

      1. Alice's Theme (5:07)
      2. Little Alice (1:34)
      3. Proposal - Down the Hole (2:58)
      4. Doors (1:51)
      5. Drink Me (2:48)
      6. Into the Garden (0:50)
      7. Alice Reprise #1 (0:26)
      8. Bandersnatched (2:42)
      9. Finding Absolem (2:41)
    10. Alice Reprise #2 (0:38)
    11. The Cheshire Cat (2:07)
    12. Alice and Bayard's Journey (4:04)
    13. Alice Reprise #3 (0:24)
    14. Alice Escapes (1:07)
    15. The White Queen (0:36)
    16. Only A Dream (1:25)
    17. The Dungeon (2:18)
    18. Alice Decides (3:14)
    19. Alice Reprise #4 (1:01)
    20. Going to Battle (2:41)
    21. The Final Confrontation (1:41)
    22. Blood of the Jabberwocky (2:37)
    23. Alice Returns (3:14)
    24. Alice Reprise #5 (2:55)






    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Kulics László

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Charlie and the Chocolate Factory

    City of Ember

    Mars Attacks!

    Planet of the Apes

    További kritikáink
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam