FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Abyss (Alan Silvestri)    THE ABYSS   (1989)
       A mélység titka


      

       zene: Alan Silvestri
       vezényel: Alan Silvestri
       kiadás éve: 1989
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 47:08




         Számtalan rajongó véli úgy, hogy amennyiben James Cameron kitartott volna eredeti elképzelése mellett, miszerint felnővén fizikusként tengeti majd mindennapjait, akkor megannyi remek alkotástól estünk volna el. A kanadai származású direktor rendezői debütálására az igencsak félresikerült Piranha 2.: Repülő gyilkosokkal került sor, ám ezen kisiklását két kultikussá vált alkotással, a Terminátorral, valamint A bolygó neve: Halállal hozta helyre úgy, hogy az Álomgyár kapui a producerek tárcáival egyetemben nyíltak előtte tágra. A savas vérű szörnyek elleni küzdelmet követően Cameron ismét egy olyan filmbe vágta fejszéjét, melynek fő színtere egy bázis, a különbség mindössze annyi, hogy ezúttal nem egy idegen bolygón zajlanak a dolgok, hanem a tenger mélyén.
         Az Ed Harris, Mary Elizabeth Mastrantonio és Michael Biehn főszereplésével készült A mélység titka volt az első - ám korántsem az utolsó - olyan rendezése, amely során jelentősen túllépte a rendelkezésére bocsájtott összeget: az előirányzott 41 millió helyett 69 millió dollárt emésztett fel ez a saját novellaötletén alapuló projekt. A méltán népszerű filmes semmit sem bízott a véletlenre, a víz alatti felvételeket ugyanis egy építés alatt álló atomerőműben vette fel, ahol a bázis kialakításán túl két hatalmas medencét töltött fel vízzel. A stáb tagjai közül azonban többen is panaszkodtak Cameron munkastílusára, diktátorként való viselkedésére, továbbá arra, hogy a kaszkadőröket igénylő jelenetek többsége esetén is a színészeket állította a kamerák elé. Bár a filmet a kritikusok fanyalogva fogadták, a trükkök - különösen a CGI-jal életre keltett vízi lény - előtt mindenki fejet hajtott.

         A Piranha 2. mellett napjainkig bezárólag A mélység titka az egyetlen olyan Cameron-mozi, amelyhez nem Brad Fiedel vagy James Horner szolgáltatott zenét. Ugyan Hornerrel kapcsolatban kering egy információ, miszerint csak azért nem vállalta el a felkérést, mert egy párhuzamosan futott felkérés lekötötte őt, ám ez kissé ellentmond annak, amit a szerző A bolygó neve: Halál sikerét követően nyilatkozott, vagyis hogy többet nem kíván együtt dolgozni a direktorral - persze ezen kijelentésére azóta többször is rácáfolt már. Bárhogy is történt, a posztot Alan Silvestri tölthette be (Horner neve pedig mindössze a trailer okán köthető a produkcióhoz, mivel ahhoz A bolygó neve: Halálból emeltek át részletet), aki ekkoriban főként a Robert Zemeckis-mozik, illetőleg a Ragadozó révén számított üstökösnek.

         "Rendkívül jó volt Jimmel dolgozni. A forgatás fizikailag igen megterhelő volt a színészek számára, ám a jelenetek nagyon inspirálóan hatottak rám, csodálatos képi világot teremtett. Ő egy meglehetősen igényes filmes, de emellett önmagával szemben is az, s ha valakinek ihletre van szüksége a zeneszerzéshez, akkor az ő filmjei révén biztosan megkapja. Egy szerző munkáját igencsak megkönnyíti, ha ilyen gazdag képsorokkal dolgozhat" - nyilatkozta Silvestri, kinek kompozíciójában éppúgy megfigyelhető a kettőség, mint a film sztorijában. A történetvezetés okán a produkció első felében a score minimális hangszer- és dallamhasználat mellett követi nyomon a rejtélyes eseményeket, s közben nemcsak a képsorokkal, hanem az effektekkel is együtt él. Ehhez Silvestri elsősorban elnyújtott szintetizátorhangokat használt, melyek a misztikusság lehetne inkább misztikum, de ahogy érzed. mellett a feneketlennek tűnő mélységet is tükrözik. Amellett, hogy elejétől a végéig erre épül a "Search the Montana", valamint a "Lindsey Drowns", olyan tételekben is találkozhatunk ilyen megoldásokkal, mint a "The Pseudopod" vagy a "Bud's Big Dive".
         Minekután fény derül arra, hogy egy idegen életformát is magában rejt a mélység, a víz alatti olajfúróbázis legénysége körében fokozódik a feszültség, aminek következtében a zene is más irányt vesz, s jobban kitűnik, hogy a felvételek során a 20th Century Fox Scoring Stage-en annak idején nemcsak szintetizátorok sorakoztak, hanem egy kórussal kiegészült nagyzenekar is várt a sorára. Silvestrinek a szimfonikus akciómuzsikáira jellemző kézjegyei elsősorban a "The Crane"-ben, illetőleg a "Sub Battle"-ben csendülnek fel, ám ezek mellett ott találjuk a "The Fight"-ot is, amely abban különbözik az imént említettektől, hogy főként ütősökre, valamint hangmintákra támaszkodik. Megannyi viszontagságot követően, az idegen civilizációval történt találkozás hatása alá került szereplőinket kimentik a tengerből, amely folyamatot mi, nézők olyan csodálatos zárótétel kíséretében követhetjük figyelemmel, mint a csúcspontoknál vegyes kórussal emelkedettebbé varázsolt "Bud on the Ledge"-"Back on the Air"-"Finale" trió, melyek dallamalapjai a "Resurrection"-ben ütik fel először a fejüket.

         "Alan Silvestrinek A mélység titkához írt zenéje kirobbanó, elegáns, intenzív, érzelmekkel teli, csodálatos, misztikus, vad és hittel teli. Egy tollvonással keltett rendkívüli hangulatot és érzést a papírlapokon, gondolatait pedig a zenekar és a szintetizátorok fordították le számunkra. E mű kidolgozott hibridje a szintetizátoroknak és a nagyzenekarnak: a score hihetetlen módon fordítja át a képsorokat varázslattá. Köszönöm neki az örömkönnyeket" - nyilatkozta Cameron, aki bármennyire is dicsérte Silvestrit, többet nem dolgozott együtt vele. Sőt, amikor a direktor a mozis verziót követően néhány évvel később rendezői változat alcímmel egy közel félórával hosszabb verzióval jelentkezett (amely némiképp más színben tünteti fel a történetet), az ahhoz szükséges kiegészítő zenét nem a meglévőekből ollózta össze és nem is Silvestrivel íratott új darabokat, hanem Robert Garrett-tel, aki anno az eredeti változat nyersvágásához készített temp zenéket.


    Kulics László
    2014.07.02.




    Tracklista:

      1. Main Title (1:31)
      2. Search the Montana (1:56)
      3. The Crane (2:00)
      4. The Manta Ship (6:23)
      5. The Pseudopod (5:36)
      6. The Fight (1:46)
      7. Sub Battle (3:18)
      8. Lindsey Drowns (4:42)
      9. Resurrection (1:59)
    10. Bud's Big Dive (6:09)
    11. Bud on the Ledge (3:14)
    12. Back on the Air (1:40)
    13. Finale (6:46)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt          nem értékelte

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Avatar

    James Camron filmjeinek zenéje

    Ricochet

    Sphere

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam