FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - 2009: Lost Memories (Lee Dongjune)    2009: LOST MEMORIES   (2002)

     

      

       zene: Lee Dongjune
       vezényel: Mark Kadin
       közreműködik: Chamber Choir "Spiritual Revival"
       kiadás éve: 2002
       kiadó: ENE Media
       játékidő: 67:08



         1909: Harbin vasútállomás. Itt vett fordulatot az általunk ismert történelem, egy merényletnek köszönhetően: Németországra ledobták az atombombát, Japán megnyerte a második világháborút az amerikaiak szövetségeseként, és irányítása alá vonta Koreát. 100 évvel a történelmi fordulópontot jelentő esemény után, 2009-ben a JBI ("Japanese Beaureau Of Investigation") harcot folytat egy csapat terroristának tartott hazafi ellen, akik Korea önállóságáért harcolnak. A rendőrség kötelékébe tartozik Sakamoto és Saigo, akiket régi barátságuk is összeköt. Mindketten jó rendőrök és társak hosszú ideje, azonban származásuk ellentétes: egyikük japán, másikuk koreai. Az ITO-központban történt incidens, és a felszabadítók üldözése során lassan megváltozik közöttük a kapcsolat. Sakamotóra származásán kívül még apja sötét múltja is rossz fényt vet, s eme két ténynek köszönhetően, ahogy ráébred az igazságra egy összeesküvés kellős közepén találja magát. Ettől kezdve a két barát egymás ellen fordul, pedig céljuk közös: mindketten hazájukért harcolnak.
         Ez a film tipikus példája annak, hogy az ázsiaiak is tudnak meglepő fordulattal rendelkező, látványos, pergő akciófilmet készíteni. Az elsőfilmes Si-myung Lee alkotásával bármilyen népszerű hollywoodi akciófilm felvehetné a harcot. Jól kidolgozott akciójelenetek és színészi munkák jellemzik eme produkciót.

         A zenét egy bizonyos Lee Dongjune írta, kinek neve ezúton is legyen áldott. A film megnézéséig nem is tudtam, hogy létezik ilyen nevű komponista, de aztán utánakeresgéltem a világháló kavalkádjában, és megtudtam, hogy hazájában egy nagyon is népszerű zeneszerző, akit az ottani Hans Zimmernek tartanak. Stílusát tekintve tényleg hasonlít rá, de az ő zenéje finoman magában hordozza a keleti hangzásvilágot.
         A "Prologue" a film nyitótémája, ami alatt elmesélik, mi miért történt. A nagyzenekarral kevert kórus lágyan kezdi el a muzsikát, majd begyorsul, és egy kemény, diadalmas zene válik belőle. A kórus olyan erőteljesen és határozottan énekel, hogy tátva maradt a szám. A zenekar lágyabban követi, aminek az eredménye egy tökéletesen monumentális főtéma. A "Seaul, 2009" szinte majdnem végig ütős hangszerekkel van előadva. A dinamikus zene magán viseli a keleti hangszerek hangulatát.
         A harmadik és negyedik szám az ITO központ megrohanásáról és a terroristák körbekerítéséről szól két részletben. Itt kezdődik az igazi akciózene, és mutatkozik meg az ehhez komponált téma, ami nagyon zimmeres. Hol begyorsul a zene, hol pedig lelassul: nem agyatlan akciót, hanem gondos tervezést, megfontoltságot tükröz. Az utolsó pár másodperc hősies, ami annak köszönhető, hogy a főszereplő rendőr páros - Saigo és Sakamoto - is megérkezik a helyszínre. A "JBI" összetettebb és hosszabban is taglalja az akciótételt, aminek csak örülni lehet, mert mesteri munka. Van egy kis megkönnyebbülés a közepén, mikor épségben rátalálnak a túszokra, majd tovább folytatódik a zenekar nívós munkája. Az egész zenét nem lehet túlpörgetni, annyira felturbózott a hangulat, és mégis! A végét a főtémával zárja: beindul a kórus és a fúvós részleg, így növeli tovább az adrenalinszintet Dongjune. Az első négy szám dinamikusságát megszakítja a "Last of the Senjin", ami még az ITO központban történt incidens szerves része. Drámai zene ez, ami néhol komollyá fokozódik a dobpergésnek köszönhetően. A szomorkás énekhang elgyengíti a végén, de a vonósok keményen odavágnak, hogy végül a halált egyöntetű szomorúsággal fejezzék ki.
         A két főszereplő közös témája egyszer hangzik el, az "ITO Center - Senjin" végén. Mindkét rendőr más egyéniség, és ezt a zene is tükrözi. Saigo témája gitárszólóval kezdődik, amit először lágy hegedű támaszt alá, majd egy másik hegedű is belép, ami viszont sír. Sakamoto első témája ennél jóval határozottabb, pergőbb. A második témája viszont taktusát tekintve megegyezik Saigóéval, az eltérés csupán a hangszerválasztásban van: itt zongora szolgáltatja az alapdallamot. Ez a zenei kettősség kifejezi Sakamoto lelki világát: kemény rendőr, de mégis egy olyan országért harcol, ami őt nem tekinti teljes értékűnek származása miatt. A személyiségek tételei közé bekerült a diszkójelenet alatt hallható erős, techno-beütésű szám is, ami szerintem abszolút nem kellett volna. Úgy érzem kettévágja az albumot. A "JBI Escape"-nél megint felüti fejét az akciótéma. A szám eleje kicsit keserédes akciózene, melynek oka, hogy Sakamotónak saját társai elől kell menekülnie.
         A "Theme of the Senjin" egymás után kétszer hangzik el a lemezen. Mindkét esetben a vonósok szolgáltatják a kísérőzenét, mialatt először a kórus, másodszor pedig a gitár szólal meg. Lassú számok, melyek témája ugyanaz, de rendkívül jól tükrözi, hogy más hangszerrel ugyanaz a zene sokkal lágyabb is lehet, vagy esetleg kevésbé érzelgős. Közel három percig ismét a Media Ventures-től már megszokott tálalású akciózenét hallhatjuk: nagyzenekar keverve szintetizátorral és határozott cintányércsapásokkal. "Requiem": ez az a szám, ami önállóan abszolút megállná helyét bármely hangversenyteremben. A kórus szüntelenül kíséri a zenekart, hol keserűen, hol lemondóan, esetenként drámaian. Ennek megfelelően csendülnek fel a hangszerek is: vonósok, fuvola, dobok, szintetizátorok. Lebilincselő tétel ez, mely vitathatatlanul az album legszebb zenei része. A film alatt a mély vonósok szerepe sokkal kiemelkedőbb. A "Tempus Portal (The Gate of the Time)" szintén a kórusra épül, viszont itt már inkább a misztikumot, egy csoda bekövetkeztét fejezi ki, és ennek megfelelően szárnyal a hangulatvilága. A "Friend...Enemy..." az a szám, ahol a múltbéli barátságot és a jelenkori ellenséges hangulatot próbálta meg ötvözni a zeneszerző. Ehhez mást nem is tett, mint egy alapdallamot komponált, és azt tűzdelte meg a két szereplő témájával, hogy egykori barátságuk árnyékát ellentétükre vetítse.
         A "Harbin Station" a végső találkozás során csendül fel. Mindketten visszautaznak az időben arra az ominózus napra, hogy megvédjék hazájukat. A leszámoláshoz ismételten felpörögnek a zenészek és akciót csempésznek fülünkbe. Az "Epilogue" egy nagyon felemelő, lágy zene zongorával és fuvolával. Szinte lebeg az egész, ami a megkönnyebbülést és a biztos jelent fejezi ki. Megindító téma. A "Lost Memories - Special Track" végül is nem más, mint a film főtémájának rövidített változata. Ezzel méltóságteljesen zárul le az album. Olyan tempóval köszön el a zeneszerző, amilyennel kezdett. És minthogy hasonlít a nyitányhoz, így a két szám átöleli a zenét.

         A csomagolás az egyik legigényesebb, amivel eddig találkoztam. A borítóban lévő kis könyvecske tele van érthetetlen szöveggel, hisz koreai kiadással került csak piacra, így az ottani írásmóddal szembesülünk. Természetesen a számcímek és a főbb segédek angolul vannak leírva. Ami még kifejezetten pozitívum, hogy a zenekar tagjainak listája is benne van a 16 oldalas kiadványban. A zeneszerzőről is van egy fotó, amin eléggé riasztó, és egyben mókás is a maga fésületlen hajával, merengő tekintetével. Ezenkívül van mellékletként egy 36 oldalas, fűzött könyvecske, amiben igényes képek vannak a filmből kiszedve, illetve amik reklámanyagként készültek ehhez a produkcióhoz. Szép kivitelű, modern stílusú fotóalbum a két főszereplőről. És még mindig nem értünk a dolgok végére, ugyanis külön fóliában lapul egy interaktív lemez is. A lemez tartalmának megvizsgálása során ébredtem rá, mi is az a "Special Track" a cd-n. Ugyanez a szám megtalálható itt is, csak videoklip formájában. A zenekar játékát és a filmrészleteket vágták össze úgy, hogy a szám ritmusának, hangulatának megfeleljen. Nagyon örömteli és szívmelengető filmzenei videoklipet nézni. A CD-ROM-on találunk még dokumentumfilmet a forgatásról, hét filmrészletet és egy előzetest. Ez az egész pedig bele van csomagolva egy díszdobozba. Tiszta csemege.
         Igényes és színvonalas zene, ami a film ismerete nélkül is nagy élményt nyújt. Mindez pedig olyan körítéssel, csomagolással van a közönség felé tálalva, amitől rögtön a gyűjtemény egyik legféltettebb darabjává válik. Hozzáteszem: jogosan! Elkelne a piacon még pár ilyen lemez. Aki pedig azt hiszi, hogy mindez csillagászati összegbe kerül, az téved. Sőt, a jelenlegi árakhoz képest kimondottan korrekt!


    Kulics László
    2004.02.08.




    Tracklista:

      1. Prologue (#1) (4:56)
      2. Seoul, 2009 (#2) (1:16)
      3. ITO center - Senjin (#4) (3:27)
      4. ITO center - JBI (#5) (3:49)
      5. Last of the Senjin (#6) (4:12)
      6. Theme of Saigo (#10) (4:09)
      7. Gayarang (#12) (1:35)
      8. Theme of Sakamoto (#13) (1:09)
      9. Theme of Sakamoto II (#21) (1:06)
    10. Youngodae (#22) (2:30)
    11. "INBODA" (conspiracy) (#30) (1:47)
    12. JBI Escape (#31) (4:10)
    13. Theme of the Senjin (#34) (2:12)
    14. Theme of the Senjin (guitar version) (#35) (1:17)
    15. Agit Attack (#36) (2:52)
    16. REQUIEM (#37) (6:15)
    17. Tempus Porta (The Gate of the Time) (#45) (4:11)
    18. Friend...Enemy... (#47) (3:14)
    19. Harbin Station (#48) (5:10)
    20. Again (#49) (1:11)
    21. Epilogue (#50) (1:43)
    22. Lost Memories - Special Track (3:49)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba

    Gregus Péter          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Taegukgi: The Brotherhood of War

    Crimson Tide

    Backdraft

    The Rock

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam