FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - 10,000 BC (Harald Kloser, Thomas Wander)    10,000 BC   (2008)
       I.e. 10 000


      

       zene: Harald Kloser, Thomas Wander
       vezényel: James Seymour Brett
       kiadás éve: 2008
       kiadó: Decca
       játékidő: 49:11




         A finoman szólva is megalomániás Roland Emmerich előző filmjében ("Holnapután") egy csapásra megsemmisítette, vagy legalábbis alaposan megrongálta a világ összes jellegzetes épületét. Mivel a mini jégkorszak következményeként tomboló hóviharnál, és a Földet szinte elborító jégpáncélnál ütősebb, grandiózusabb, apokaliptikusabb katasztrófát már nem lehet kitalálni, vagy legalábbis nem lenne újdonság egy hasonló témájú pusztító mozi, így a germán direktor új téma után nézett. Bár lehet, hogy elgondolkodott egy pár nap alatt lejátszódó globális felmelegedés-történeten, melyben tűzvihar tombolna, az emberek északra menekülnének a hőség elől, és a forrongó óceán pedig elnyelné, mondjuk Sydney híres operaházát. Azonban eme ígéretesnek tűnő sztori helyett olyan helyszínt választott, ahol rombolási vágyait tekintve nem eshetett kísértésbe. Legújabb filmjében 12 000 évvel vitt vissza minket az időben, amikor még nem voltak híres épületek, amiket el lehetett volna pusztítani, így a rendező kénytelen volt megelégedni mamutcsordákkal, kardfogú tigrisekkel és piramisszerű építményekkel. Azonban a Föld megsemmisülésének bemutatása iránti vágy oly erős Emmerichben, hogy készülő mozijának ("2012") előzetesében máris megcsodálhatjuk, amint egy óriási hullám átcsap a Himalája csúcsai felett. Hát igen, a túlzás és a rombolási kényszer nála nem ismer határokat, de valljuk be: kevesebb lenne a filmvilág a szétrobbanó Fehér Ház vagy a megfagyott Szabadság-szobor képei nélkül.
         A civilizáció előtti korban játszódó "I.e. 10 000" nem muzsikált valami fényesen a kasszáknál, a kritikusok pedig egyenesen gyűlölték a D'Leh nevezetű mamutvadász és társai őskori eposzát. Az elég gyermeteg sztori egy fiatal férfiról szól, aki elrabolt szerelme után kutatva, egy jövendölést beteljesítve megmenti a fél világot. Közben kalandok sorát éli át, megismer távoli népeket, kultúrákat, és mindent megtesz azért, hogy Roland bácsi látványorgia-mániájának, speciális effektus alkalmazási kényszerének alapot szolgáltasson. Az igen gyatra párbeszédek meg csak annyiban adnak okot örömre, hogy a szereplők nem korabeli "nyelven" szólalnak meg, noha a producerek első körben ilyen elképzelést dédelgettek.

         Elég ritka, hogy egy zeneszerzőre a komponáláson kívül mást is bíznak egy film elkészítése során, talán csak John Ottman vágói pályafutása nevezhető meg ellenpéldaként. Jelen esetben Harald Kloser az aláfestésen kívül a sztoriról, pontosabban a forgatókönyvről is gondoskodott, továbbá a film egyik executive producere is volt - azonban egyik pozíciójában sem sikerült maradandót letennie az asztalra.
         Van egy olyan mondás, hogy a nagy akarásnak nyögés a vége, ez pedig sajnos az "I.e. 10 000" zenéjére nagyon is igaznak bizonyul. A zeneszerzők (Kloser és régi alkotótársa Thomas Wander) ugyan mindent megtettek, hogy egy különös zenei elemekkel tűzdelt, a mai kornak megfelelő, a filmmel harmonizáló score-t hozzanak össze, azonban fáradozásaikat csak részben lehet eredményesnek nevezni. Kloser már a forgatókönyv írásakor gondolkodott zenei témákon, a komponálásnak pedig korábbi munkatársa, Thomas Schobel közreműködésével már a forgatás megkezdése előtt nekifogott. Ekkor még csak ötletelés zajlott, különböző régi dobokat, ütősöket és csörgő hangszereket próbáltak ki, olyan hangzást keresve, ami megadhatta a score ősvilági hangulatát - ezt leginkább a "Celebration" vagy a "Food" című trackekben hallhatjuk, de természetesen más tételekre is jellemző ez a stílus. A korai zenei felvételek elkészítésébe bevonták a soulénekes Joel Virgelt is, aki különböző kántálásokat "énekelt" fel, ilyet hallhatunk például az "Opening"-ben. Virgelt hangja és az abból áradó misztikum olyannyira elnyerte Emmerich tetszését, hogy ráosztotta a film egyik szerepét is. Miután Kloser végzett a zene első koncepciójának elkészítésével, a forgatás idejére már produceri feladataira koncentrált. Állítása szerint a díszletek, a helyszínek és az egyes jelenetek komoly inspiráló tényezőként hatottak rá, így amikor Londonba utazott, hogy elkészítse a teljes score-t, a szokásosnál nagyobb volt az ihletforrása. A film zenéjének megírásához és felvételéhez már hamarább hozzákezdett Thomas Wander, ezért tulajdonképpen Kloser volt az, aki csatlakozott a már megkezdett munkálatokhoz - a páros egyébként több közös alkotást is készített korábban. A zenén tehát elég sokan dolgoztak, elég sok ideig, azonban a végeredményen ez sajnos nem igazán hallható.

         Kloser eddigi kiadott zenéi közül leginkább a "13. emelet" aláfestése emelhető ki, mint jól sikerült mű, a legismertebb alkotásai, vagyis "A Halál a Ragadozó ellen", illetve a "Holnapután" pedig csak részleteiben tartogat élvezhető tételeket. Ezen aláfestéseiből is kiderül, hogy a komponista leginkább a lassan hömpölygő, méltóságteljes, már-már ambientes kompozíciók terén tud értékelhetőt alkotni. A fenti filmek zenéjének esetében a főtémák rejtik ezt a hangzásvilágot, azonban a gyorsabb tempó és a cselekmény nagyzenekarral történő követése nem erőssége a szerzőnek. Az "I.e. 10 000" esetében is a lassú dallamok mentik meg a score-t, és teszik többször is meghallgathatóvá.
         A "Speech" című tétel egyes elemei több más filmzenéből is ismerősek lehetnek, de ha ettől eltekintünk, akkor ütős kis trackről beszélhetünk. Ebben és például a "Sea of Sand" esetében egyértelműen felsejlenek Hans Zimmer zenéi, például "A Da Vinci-kód"-ból, vagy "Az utolsó szamuráj"-ból. Bár a legnagyobb "nyúlás" egyértelműen az "Arthur király" jellegzetes témájának, a "Tell Me Now"-nak a felhasználása, mely Kloser és Wander interpretálásában többek között a "Lead Them"-ben hallható, a szintén e dallam felhasználásával készült "You Came for Me" pedig teljesen olyan, mintha egy pár évvel ezelőtti Zimmer-zene fináléját hallanánk. A szerelmi témát rejtő "Evolet" a csendes, lágy harmóniák miatt sorolható a jobb tételek közé, csakúgy, mint az "I Was Not Brave" - ezek azért nevezhetők értékesebbnek, mert érezhetően nem inspirálta más mű a komponistákat, feltételezhetően saját kútfőből születtek.
         Az olyan trackek, melyek nem lassúak, vagy nem hajaznak valamilyen más zenére, már komolyan próbára teszik a hallgatóság idegeit. Ezek többsége különleges fafúvóshangok vagy dobolások révén próbál megfelelni annak, hogy zeneileg alá tudja támasztani egy letűnt világ hősének kalandjait. Azonban ezeknél érezhető igazán, hogy kevés a zeneszerzők tudása, itt válik egyértelművé, hogy az album erősebb trackjei pusztán a mások műveivel való hasonlóság miatt tűnnek jónak.

         Igazságtalan lenne azt mondani, hogy az "I.e. 10 000" zenéje csak azért gyenge, mert más score-ok szolgáltak erős ihletforrásként a szerzőpáros számára. Tehát nem rossz albumról van szó, a zene hallgatható, néhány tracknél még a repeat gomb is benyomásra kerülhet, de amellett sem lehet elmenni szó nélkül, hogy amit a Decca kiadványán hallunk, az nem teljesen a borítón szereplő két úr érdeme.


    Gregus Péter
    2009.01.05.




    Tracklista:

      1. Opening (2:43)
      2. Mountain of the Gods (1:56)
      3. Speech (3:01)
      4. Evolet (2:44)
      5. Mannak Hunt (2:08)
      6. Celebration (1:29)
      7. I Was Not Brave (1:48)
      8. Night of the Tiger (1:37)
      9. Lead Them (2:28)
    10. Terror Birds (3:22)
    11. Wounded Hunter (1:51)
    12. Food (1:59)
    13. Good-Byes (1:13)
    14. Sea of Sand (2:41)
    15. Wise Man (1:40)
    16. He Was My Father (1:05)
    17. Mark of the Hunter (2:45)
    18. Free the Mannaks (1:47)
    19. Not a God (2:35)
    20. You Came for Me (2:06)
    21. The End (3:18)
    22. 10,000 BC / End Credits (2:55)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Kulics László

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Day After Tomorrow

    King Arthur

    Tears of the Sun

    Troy

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam