Filmzene.net - Carter Burwell (biográfia, filmográfia)

CARTER BURWELL
teljes neve: Carter Benedict Burwell
született: 1955. november 18., New York, Egyesült Államok
iskolája: Harvard College
Carter Burwell neve az "Alkonyat"-szériáig az átlag mozibajáró számára nem sokat mondott, holott a szerző már addigra is tekintélyes filmográfiát tudhatott magáénak, igaz azonban, hogy korábbi munkái koránt sem részesültek akkora felhajtásban, mint a Stephenie Meyer-regényeken alapuló vámpírfolyam. A komponistát ezt megelőzően főként a Coen testvérek filmjei, illetve olyan egyéb alkotások révén emlegették előszeretettel a filmes berkeken belül, mint az "Ez a fiúk sorsa - This Boy's Life", az "Erőszakik - In Bruges", a Roger Spottiswoode által rendezett "És a zenekar tovább játszik… - And the Band Played On", illetve Richard Donner "Összeesküvés-elmélet - Conspiracy Theory"-ja.
Burwell 1955 novemberében látta meg a napvilágot, anyja matematikatanár volt, apja pedig a Thaibok Fabrics cég megálmodója és alapítója. A szerző ugyan már fiatalon elkezdett zongorázni, egy idő után azonban abbahagyta, életének ezen szakaszát pedig később ekképpen foglalta össze rendkívül velősen: "Gyerekkoromban zongoraleckéket vettem, mint a legtöbben. Utáltam, mint a legtöbben. Abbahagytam, mint a legtöbben". A zene ilyen szinten csak azt követően kezdte újból érdekelni, amikor középiskolás évei alatt osztálytársa bevezette őt az improvizációs blues zongorajáték rejtelmeibe, s az ekkor elsajátított alapokat később már tudatosan fejlesztette tovább. Tanulmányait a King Schoolban kezdte meg, majd a Harvard College-ben folytatta, ahol a The Harvard Lampoon karikaturistáinak egyike volt, emellett elektronikus muzsikákat is készített, a diplomaszerzést követően pedig a Harvard Electronic Music Studio munkatársa lett. Életének következő szakaszát ez a munkahely határozta meg, s a nyolcvanas évek közepéig számos egyéb, számítógépes programokkal foglalkozó cégnél is megfordult animátorként, illetve hangmérnökként. Ezzel párhuzamosan a punk- és a rockmozgalom olyannyira magával ragadta, hogy egyúttal lökést is kapott az előadóként történő színrelépésre, aminek eredményeként különféle New York-i bandákban kezdett el játszani (ezek tagjai közül később Miranda Stantonnal állt össze újból a "Psycho 3. – Psycho III" erejéig), továbbá tánczenék és színházi darabok aláfestéseinél is közreműködött.
Első filmes megbízatása az 1984-es "Véresen egyszerű - Blood Simple" című thrillerhez fűződik, melynek direktora Ethan Coen volt. Burwell és a rendező között ezt követően barátság és virágzó munkakapcsolat szövődött, s az elmúlt időszakban több mint egy tucat alkotást hoztak tető alá, melyek között "A nagy Lebowski - The Big Lebowski"-t éppúgy megtaláljuk, mint a "Betörő az albérlőm - The Ladykillers"-t, a "Fargo"-t, "A félszemű - True Grit"-et vagy a "Nem vénnek való vidék - No Country for Old Men"-t. Kapcsolatuk mindkét fél szempontjából erősen meghatározó, találkozásukra, valamint első együttműködésükre azonban egy véletlen folytán került sor. A "Véresen egyszerű" hangmérnöke ajánlotta a direktor figyelmébe Burwellt, akit a New York-i klubéletből ismert. Coen behívta a zenészt, s megmutatott neki néhány jelenetet, melynek ismeretében ő demókat készített. A direktor ezt követően még jó pár komponistát felkeresett, hónapokkal később azonban végül mégis Burwellt szerződtette le, aki előtt ide vonatkozó munkája révén fokozatosan tárult ki Hollywood kapuja. "Miután bemutatták a filmet, egyre több hasonló felkérést kaptam. Sosem volt tudatos célom, hogy ilyen feladatokat vállaljak, de minthogy a filmeket és a zenéket egyaránt szeretem, szerencsésnek érzem magam, hogy ezzel foglalkozhatok" - mesélte a szerző, akinek Coennel való kollaborációja nemcsak az aláfestések stílusát tekintve nevezhető változatosnak, hanem abból a szempontból is, hogy némely esetben a direktor áll elő határozott elképzelésekkel, máskor pedig teljes mértékig Burwellre bíz mindent. A komponista pályafutásában egy másik rendező is hasonlóan fontos szerepet tölt be, igaz, vele korántsem készített annyi produkciót, mint Coennel. Ő nem más, mint Michael Caton-Jones, aki olyan projektjeihez hívta alkotótársnak, mint a "Doc Hollywood", az "Ez a fiúk sorsa", a "Rob Roy", valamint "A sakál - The Jackal", mely utóbbihoz készült szerzemény kiadatlansága talán az egyik legnagyobb hiánya a Burwell-diszkográfiának.
A komponista számtalan stílusú alkotáshoz készíthetett már aláfestést (az eddig említetteken túl érdemes még kiemelni az "Alamo: A 13 napos ostrom - The Alamo"-t, a "Sivatagi cápák - Three Kings"-t, valamint a "Hamlet"-et is), ami részint annak is köszönhető, hogy lehetőségeihez mérten igyekszik aszerint megválogatni felkéréseit, hogy a felkínált projekt milyen új kihívásokat tartogat számára: "A legfontosabb szempont részemről az, hogy egy olyan lehetőség nyíljon, amely különbözik az addigiaktól. A legjobb példa erre 'A halál keresztútján - Miller's Crossing', mely egy fülledt hangulatú score-t igényelt, amiben nekem egyáltalán nem volt tapasztalatom. Az ilyet nevezem én szórakoztató kihívásnak" - nyilatkozta a művész, akinek az "Alkonyat - Twilight"-hoz való szerződtetése meglepetésként hatott a filmzenevilágban. Az új kihívások iránti törekvéseinek eredményeként számos esetben vállalt el megbízást úgy is, hogy az instrumentális aláfestésen kívül még dalt is szállított a produkcióhoz - ilyen jellegű szerződést írt alá többek között a "Rob Roy"-hoz , a "Doc Hollywood"-hoz, a "Psycho 3."-hoz, valamint az "Arizonai ördögfióka - Raising Arizoná"-hoz is.
Zeneszerzési munkafolyamatára az jellemző, hogy többnyire a zongorán történő próbálgatásokkal, illetve azok rögzítésével kezdi el a komponálást, s csak nagy ritkán veti ötleteit rögtön kottalapokra, bevallása szerint ugyanis utóbbi esetben némileg lassabban halad a munkával, ami egy szűkebb határidő (a legrövidebb, rendelkezésére biztosított intervallum eddig három hét volt, a leghosszabb pedig majdnem négy hónap) esetén sarkalatos dolog. Filmzeneszerzői pályafutása mellett egyéb műfajokban is megmutatta már tehetségét: kamaraoperát éppúgy írt, mint színházi darabokhoz tartozó kíséretet, illetve tánczenéket, melyeket többnyire saját stúdiójában, a The Bodyban szokott elkészíteni, valamint - a hangszerelés függvényében - rögzíteni is.
Carter Burwell színes pályafutása ellenére sem forog még annyira a köztudatban (talán csak az Alkonyat-széria kapcsán), a szakma és a kritikusok körében azonban szerencsére más a helyzet: szüntelenül kapja a felkéréseket, munkásságának egyes állomásait pedig számtalan jelöléssel, illetve díjjal ismerték el - többek között Golden Globe- és BAFTA-jelölésben is részesült, továbbá Primetime Emmy-szobrot, valamint közel tíz ASCAP-elismerést is kapott. S bár közel száz produkció van már a háta mögött, személyes kedvence továbbra is a "Véresen egyszerű" maradt: "Sok szempontból ez a legkedvesebb projekt számomr, köszönhetően az akkori, a filmzeneszerzési technikával és hagyománnyal kapcsolatos boldog tudatlanságomnak. Nem voltam tisztában azzal, hogyan kell a zenét szinkronba hozni a képsorokkal, így nem foglalkoztam mélyebben a dialógusokkal vagy az akciójelenetekkel. Mindig van valami különös naivitás az emberben az első projekt esetében, éppen ezért minden rendezőnek azt tanácsolom, hogy ahányszor csak lehet, elsőfilmes komponistákkal dolgozzon együtt".
Kulics László
A Twilight-saga zenéi
Filmográfia:
2018: The Ballad of Buster Scruggs (minisorozat)
2017: Goodbye Christopher Robin
Three Billboards Outside Ebbing, Missouri
Wonderstruck
2016: Hail, Caesar!
The Founder
The Finest Hours
2015: The Family Fang
Anomalisa
Legend
Carol
Mr. Holmes
2014: Olive Kitteridge (tévésorozat)
2013: The Fifth Estate
2012: The Twilight Saga: Breaking Dawn - Part 2
Seven Psychopaths
2011: Moving Gracefully Towards the Exit
The Twilight Saga: Breaking Dawn - Part 1
Enlightened (tévésorozat)
Mildred Pierce (tévésorozat)
Midnight Run
2010: True Grit
The Kids Are All Right
Howl
2009: The Blind Side
After Today Live
Where the Wild Things Are
A Serious Man
2008: Twilight
Burn After Reading
In Bruges
2007: Before the Devil Knows You're Dead
No Country for Old Men
2006: The Hoax
Fur: An Imaginary Portrait of Diane Arbus
2004: Kinsey
The Alamo
The Ladykillers
2003: Intolerable Cruelty
2002: Adaptation
S1m0ne
Searching for Paradise
The Rookie
2001: The Man Who Wasn't There
A Knight's Tale
2000: Book of Shadows: Blair Witch 2
Before Night Falls
What Planet Are You From?
Hamlet
1999: Mystery, Alaska
Three Kings
Being John Malkovich
The General's Daughter
The Corruptor
1998: The Hi-Lo Country
Velvet Goldmine
The Big Lebowski
Gods and Monsters
1997: The Jackal
Girls Night Out
The Spanish Prisoner
The Locusts
Conspiracy Theory
Assassin(s)
Picture Perfect
1996: The Chamber
Joe's Apartment
Fear
Fargo
1995: CBS Schoolbreak Special (tévésorozat)
Two Bits
The Celluloid Closet
Rob Roy
A Goofy Movie
Bad Company
1994: Airheads
It Could Happen to You
The Hudsucker Proxy
1993: Wayne's World 2
And the Band Played On
A Dangerous Woman
Kalifornia
This Boy's Life
1992: Storyville
Waterland
Buffy the Vampire Slayer
1991: Scorchers
Doc Hollywood
Barton Fink
1990: Miller's Crossing
1989: Checking Out
1988: It Takes Two
The Beat
Pass the Ammo
1987: Raising Arizona
1986: Psycho III
1985: R.A.B.L.
A Hero of Our Time
1984: Blood Simple