FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Under Siege 2: Dark Territory  Under Siege  Pet Sematary  Stepmom  Pet Sematary  Witness  Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - II. International Film Music Conference 2006 - Negyedik nap
    A rendezvény és annak helyszíne  |  Első nap  |  Második nap  |  Harmadik nap  |  Negyedik nap






         Negyedik nap


         A zárónap nyitóprogrampontja a "GoldSpirit Awards" (amit a rendezvényszervezők alapítottak egy évvel ezelőtt) kiosztása volt. A ceremónia díjazottjai között szerepelt többek közt Basil Poledouris, John Debney és Robert Townson is, akik egy Jerry Goldsmith-t megformáló szobrocskát vehettek át. Az átadó alatt az Escolania de la Coral de Úbeda közreműködésével Bruno Coulais "Les Choristes" című, 2004-es zenéjéből is hallhattunk részletet.
         Az átadást követő ebéd - ami egyébként délután kettőre volt kiírva, ám az átadó csúszása miatt négykor kezdődött - szintén nagy élmény volt, ugyanis sikerült amellé az asztal mellé ülnünk, ahol Poledouris, Townson, Frizzell, Costa, valamint Debney is ült. Az ebédet követően - jó házigazdához illően - John Frizzell körbejárt az asztaloknál, és mindenkinek személyesen köszönte meg a rendezvényen való részvételt.

         A kellemes körülmények közötti ebéd után még utoljára visszamentünk a Hospital de Santiagóba, hogy részt vegyünk a "Round Table: International Composers"-en, illetve Basil Poledouris előadásán. Az első program lényege az volt, hogy Debney, Frizzell, valamint Poledouris először az egymásnak feltett kérdésekre, majd pedig a közönség soraiból intézettekre válaszoltak. Ebből kiderült többek közt az is, hogy Frizzell legszívesebben a "Planet of the Apes"-t zenésítené meg újra, míg hasonló esetben Debney inkább a "Star Wars"-t, illetve a "Pirates of the Caribbean: The Curse of the Black Pearl"-t vállalná el.
         Basil Poledouris - aki a "Conan, a barbár" zenéjével már 32 évesen nagy elismerést vívott ki magának - előadása volt talán a négy nap eseményei közül az egyik leglazább: a zongoraszéket a színpad elejére kihelyezve kezdett el mesélni arról, hogyan került a Conan-projektbe. John Milius, a produkció rendezője és a producer eleinte nem tudott közös nevezőre jutni, mert az utóbbi fél rock 'n' rollszerű muzsikát képzelt el, ám a rendező kijelentette, hogy csak akkor, ha megszerzi hozzá Jim Morrisont - ez ugye képtelenség volt, hiszen a zenész akkor már elhunyt. A zongorajátékkal és humorral egyaránt fűszerezett előadás (a szerző például megmutatta, hogy milyen, ha a sebesült katona hazatér szerelméhez) gördülékeny és rendkívül informatív volt.
         A művész (aki egyébiránt rendkívül közvetlen volt) elmesélte, hogy a "Conan the Barbarian" score-jának előadására kilencven zenészt bocsátottak rendelkezésére, a második epizódéhoz azonban már csak negyvenet (ráadásul alig kilenc napot kapott a score megírására), valamint hogy nem igazán van oda a folytatásokért. Arra a kérdésre, hogy mostanában nem ír zenét, többek közt azzal is érvelt, hogy vannak tehetséges ifjú zeneszerzők, illetve hogy annyira meg lett kötve a komponisták keze a temp score-okkal és a rövid határidőkkel (amire egyébként egyre több panaszt hallani a szerzőktől), hogy a művészi szabadság, ami annak idején megvolt, már nem jár ki nekik. A szerző egyébként már elköltözött Los Angelesből egy kis szigetre, és jelenleg azon töpreng, írjon-e szimfóniát, vagy ne. Mindenesetre mi, rajongók igencsak örülnénk, ha ismét felkérnék egy projekthez. Ami némileg beárnyékolta az előadást, az a vége volt, amikor is egyik pillanatról a másikra jeleztek a szervezők, hogy vége az előadásnak, miközben a szerzőn látszott, szívesen mesélne még. A másik, hogy szinte csak a Conan-filmekről beszélt, illetve azokról kérdezték, ezáltal pályájának többi szakasza szinte rejtve maradt azok előtt, akik nem ismerték egyéb munkáit is.
         A dedikáláskor sikerült pár szót váltanunk a művésszel, mely során említettük neki, hogy Magyarországról jöttünk. Ő a nyolcvanas évek során két zenéjét is ("Cherry 2000", "Farewell to the King") felvette nálunk, és élénken emlékezett fővárosunkra.

         A négynapos rendezvény estéjének záró programja egy parti volt (melynek helyszíne több helyi lakos előtt sem volt ismert, így igen nehezen találtuk meg), ahol a vendégek, a közönség és a szervezők közösen búcsúztatták az eseményt. A kerthelyiség különféle pontjain elhelyezett előételek, sörcsap és üdítős szektor mellett a hangfalakból tradicionális spanyol zene áradt.
         Az ubedai II. Nemzetközi Filmzenei Konferencia a szervezési hibák ellenére számtalan pozitív élménnyel gazdagította a jelenlévőket, és már az is biztos, hogy jövőre John Debney elnökletével újfent megrendezik ezt az eseményt. Azt csak remélni lehet, hogy a meghívott vendégek listája hasonló kaliberű művészekből tevődik majd össze, illetőleg, hogy addigra a szervezők ráébrednek: nem rossz dolog az, ha Madridhoz hasonlóan, itt is minden program két nyelven hallható.








    Basil Poledouris a GoldSpirit Awarddal




    John Debney, John Frizzell és Poledouris a kerekasztal-beszélgetés során




    Poledouris a "Conan the Barbarian" és a "The Blue Lagoon" főtémáját is eljátszotta...




    ...majd pályafutásának különféle történeteit mesélte.




    A rendezvényt záró parti




    Bruno Coulais (középen) a filmzenebarátok körében





    A beszámolót írta: Kulics László
    A fényképeket készítette: Berkes Zsolt, Emesz Csaba, Kulics László
    Összeállításunk 2006.07.29-én készült.




    A rendezvény és annak helyszíne  |  Első nap  |  Második nap  |  Harmadik nap  |  Negyedik nap

    További kritikáink
  • Krypton
  • Captain Marvel
  • Bless the Child
  • Cold Pursuit
  • Joe Versus the Volcano
  • Six Days Seven Nights
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam