FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    small Soldiers  The Meg  The Mountain Between Us  The Equalizer 2  Tomb Raider  Ant-Man and the Wasp  Adrift  The Mentalist  The Shape of Water  Red Sparrow
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Star Wars-saga zenéi
     







         George Lucas hatrészes űroperájának, a "Csillagok háborújá"-nak, avagy a "Star Wars"-nak az első felvonását 1977 májusában mutatták be, és mára egyértelműen kijelenthető: azon a napon új irányt vett a mozitörténelem. A 20th Century Fox óriásit tarolt azzal, hogy felkarolta a kissé különc és hajmeresztő ötletekkel előálló Lucas tervét, ám a legnagyobbat természetesen maga a direktor kaszálta, hiszen nemcsak képletesen épített fel egy univerzumot, hanem a valóságban is létrehozott egyet, igaz, nem jedikkel vagy wookie-kkal. A Lucasfilm, az Industrial Light and Magic, a Skywalker Sound vagy a LucasArts igencsak jól csengő nevű cégek a maguk területén, ráadásul elég sokat is értek, hiszen amikor Lucas 2012 őszén túladott rajtuk, akkor több mint négymilliárd dollárt préselt ki a Disneyből. Az első film óriási sikere után nem volt kétséges a folytatás, ám ekkor még csak simán "Star Wars" címen futott a mozi, azonban 1981-ben már megkapta a "IV. epizód - Egy új remény" alcímet is, melyből kiderült, hogy a sztorinak előzménye is van. Az ötödik rész, vagyis "A Birodalom visszavág" 1980-ban került a mozikba, a hatodik fejezet, "A jedi visszatér" pedig 1983 tavaszán, és mondani sem kell, ismét óriási sikert és bevételt hoztak. Lucas 1997-ben a huszadik évforduló alkalmával, az akkorra már elérhetővé váló CGI technika révén kiegészítette, kipofozta, úgymond kijavította a régi sagát, ám a módosítgatásokkal nem állt le, hiszen még a 2011-es Blu-ray-változatok esetében is belenyúlt ebbe-abba.
         Lucas űroperáját az 1983-ban bemutatott "A jedi visszatér"-rel sokan végleg lezárt alkotásnak vélték, ám a saga megálmodója mindvégig lebegtette, hogy a klasszikus trilógia előzményeit egyszer majd filmre viszi. Az első három moziban, a múltra való utalással, a rajongók érdeklődését is felkeltették, ám a trilógia előzményeire sokáig kellett várni. Mindeközben át is konstruálta magában a folytatásokat, és nem epizodikus, egymáshoz lazán kapcsolódó részeket képzelt el, hanem azt találta ki, hogy az egész hatrészes eposznak Darth Vader lesz a központi szereplője. A kilencvenes évek második felére Lucas már elérkezettnek látta az időt, hogy a konkrét forgatás is megkezdődjön. A történet kronológiája szerinti első rész, a "Baljós árnyak" így 1999-ben került bemutatásra, és bár ezt sok negatív visszhang is kísérte, de természetesen a második epizód elkészültét ez nem akadályozta meg, amely 2002-ben "A klónok támadása" címen futott be a filmszínházakba. A mindent lezáró harmadik epizódra pedig Lucas összekapta magát, mivel "A sith-ek bosszúja" kiküszöbölte két elődje hibáit. Az előzménytrilógiát is óriási figyelem övezte, ám hogy pozitív vagy negatív volt-e a fogadtatás, azt még így visszatekintve sem lehet egyértelműen eldönteni.

         A "Star Wars" az elmúlt 36 év során a legjövedelmezőbb filmes vállalkozás lett, hiszen a hat mozi mellett videojátékok, könyvek, képregények, különféle akciófigurák és más játékok, tévésorozatok, valamint egyéb kiegészítők formájában rengeteg bevételt termelt, és akkor a merchandisingra, vagyis a "Star Wars"-karakterekkel díszített tárgyakra, termékekre már ne is térjünk ki. Lucas víziójának sok eleme a popkultúrának is szerves része lett, például a fénykard, a Halálcsillag, Darth Vader fekete sisakja, a fehér páncélos rohamosztagosok, illetve a klasszikus "Luke, én vagyok az apád" mondat gyakorta felbukkannak más művekben is. Sőt egy ideje a jedik és a sithek közti párharc és mitológia már egy vallás alapját is képezi.
         Lucas jó barátjának, Steven Spielbergnek köszönheti, hogy megismerhette John Williamset. S míg Lucas sokszor elviselhetetlen munkamódszere miatt rendszeresen elpártoltak tőle az alkotótársak, Williams végig követte az úton, és együtt fejezték be a "Star Wars"-sagát, a komponista pedig a 2015-ös hetedik epizód esetében Lucas nélkül is folytatja a sorozatot. Lucas, ha valaha is arról kérdezték, hogy mi volt számára mindig a legélvezetesebb a hat közös film elkészítésében, szinte gondolkodás nélkül vágta rá: "A zene, és a munka Johnnyval". Lássuk, milyen végeredményeket szült ez a termékeny, közel három évtizedet felölelő folyamat.



    STAR WARS: EPISODE I - THE PHANTOM MENACE   (1999)
    Star Wars I. rész: Baljós árnyak




    zene: John Williams

         A zeneszerzői poszt talán sohasem volt még annyira biztosan leosztva, mint az új trilógiánál. John Williams score-ja szerves része a "Star Wars"-univerzumnak, a mester által képviselt hangzásvilág nélkül a jedik és a sithek párharca sem lenne az igazi. Williams gigantikus muzsikát alkotott az eredeti trilógiához, témákban és hangulatokban gazdag score-okat. A "Baljós árnyak" esetében így nem volt könnyű dolga, hiszen jogos elvárások irányultak felé az első három zene felhasználása kapcsán, ám új trilógia lévén, új témákkal is kellett szolgálnia. Azonban míg Lucas kissé belezavarodott a történetébe, addig Williams szinte mérnöki pontossággal állította össze az új zenét. Visszautalt a régi muzsikákra, eljátszott azok témáival, de újakat is megalapozott, modernizálta a hangulatot, de mégis megmaradt Star Wars-osnak, és valójában igencsak sokat tett hozzá a kész filmhez azáltal, hogy a score-ral a szériaidegen jelenetek és a saga fő iránya közötti kapcsot megteremtette. Williams úgy döntött, hogy több elektronikus megoldást, például szintetizátorokat vet be, és több kórusművet is beépít, hogy a mágikus, misztikus erőt megjelenítse, amit szerinte egy alap szimfonikus zenekar nem lett volna képes ábrázolni. Emellett a történet képviselte titokzatosságot és a misztikumot is szem előtt tartotta, amikor úgy határozott, hogy a klasszikus trilógia katonásabb zenei iránya helyett, a rejtélyesség, a pátoszosság és a mágikusság lesz a score fő stílusa, és jóval nagyobb teret fog engedni a kórusnak. A négy hónapig tartó komponálás után, 1999 februárjában rögzítették az aláfestést az Abbey Road stúdióban, a korábbi részek zenéit is feljátszó London Symphony Orchestrával és a London Voices közreműködésével. A "Duel of the Fates", amelyet a történet fináléja alatt hallunk, vezeti be az új széria legfőbb témáját. Ez lehengerlő kórusával átgázol a hallgatón, és bár önmagában is egészen elképesztően hatásos, ám a nagy párbajjelenet alatt letaglózó erővel bír. A track, mely a film alatt nem az albumverzió formájában hangzik el, a hármas csata minden rezdülésére reflektál, hősiessége, drámaisága a valaha írt egyik legepikusabb filmzenévé teszi. A kórus egyébként egy kelta vers, a "Cad Goddeu" szanszkrit nyelvre lefordított változatát kántálja.    Tovább...




    STAR WARS: EPISODE II - ATTACK OF THE CLONES   (2002)
    Star Wars II. rész: A klónok támadása




    zene: John Williams

         John Williams úgy vélte, "A klónok támadása" aláfestését az előző epizódhoz képest már sokkal nyugodtabb körülmények között írhatta meg, Lucas is nagyobb teret adott neki, s ez a felszabadultság és nyugalom a score-ba is átszűrődött, hiszen a saga legromantikusabb muzsikája született meg. "Van a filmeknek egy csoportja, amely sokkal komolyabb zenét igényel a többinél, kétórányi, szinte operaszerű muzsikát szükséges hozzájuk komponálni, ez a "Star Wars"-ok esetében összesen több mint tizenkét órát jelentett. Az ilyen zenének önmagában is képesnek kell lennie elmondani a történetet, ez teszi lehetővé, hogy témákat alakítsak át, vagy helyettesítsem őket valami hasonló dologgal. Ez rendkívül szórakoztató munka" - nyilatkozott művéről a szerző. "A klónok támadása" esetében is leginkább a régi témákra építette a zenét, új dallamokkal igen csínján bánt. A klasszikus trilógia főbb motívumai itt is felbukkannak, a közismert főtéma nyitja a mozit, emellett az Erő, Darth Vader vagy Yoda dallama gyakoribb elem, míg az első epizódból a "Duel of the Fates" téma csendül fel rövidebb terjedelemben, Anakin motívuma pedig hosszabban is. A stílust tekintve itt is maradt a "Baljós árnyak"-ban már bemutatott irány, vagyis az eredeti trilógia katonásabb, nyersebb zenei világa helyett az epikusságé és a fantáziáé a főszerep. Ez még akkor is megfigyelhető, amikor egyébként pergősebb, feszítettebb a tempó, mint például a látványos üldözési jelenet alatt szóló "Zam the Assassin and The Chase Through Coruscant" esetében. A komponista természetesen itt is megmaradt annál a jellegzetes stílusjegyénél, hogy a bonyolultabb témákat apró kis részekre bontotta, és így kis egységenként építgette be ide-oda a score-ba. Tehát sokszor feltűnnek a témák, de mégsem önismétlő módon, hiszen a darabolás és a finom módosítások folyamatosan biztosítják az újszerűséget. Az új motívumok közül magasan kiemelkedik, a minőség és a felhasználás mennyiségét tekintve, az igen összetett szerelmi téma, melyet legjobban kidolgozva az "Across the Stars (Love Theme from Attack of the Clones)" tár a hallgató elé. E motívum csak Williams közismert nagy témáival mérhető össze, hiszen ez is rendkívül fülbemászó, kitűnően variálható (mint ahogyan erre számos példát hallunk is), és tökéletesen illik a film világához, továbbá kifogástalan zenei megfestője Anakin és Padmé szerelmének.    Tovább...




    STAR WARS: EPISODE III - REVENGE OF THE SITH   (2005)
    Star Wars III. rész: A sith-ek bosszúja




    zene: John Williams

         John Williams pályafutása során talán soha nem volt olyan leterhelt, mint a 2005-ös évben, mivel ekkor négy film zenéjén is kellett dolgoznia: "A sith-ek bosszúja" mellett a "Világok harca", az "Egy gésa emlékiratai" és a "München" score-jának megalkotását is elvállalta, s ez 73 évesen nem kis teher volt számára – pláne, hogy a 2004-es év sem a pihenésről szólt az esetében. S hogy e terhelés ellenére az egyik legjobb "Star Wars"-zenét alkotta meg, az azt gondolom, mindent elmond a szerző kiemelkedő kvalitásáról. "A klónok támadása" muzsikájában már érezhető volt Williams koncepcióváltása, vagyis a nagyon konkrét tematizálás visszafogása, s bár születtek új motívumok oda is, de ezek közül csak a szerelmi téma volt igazán maradandó, a klasszikus trilógia témadömpingje így ott megszűnt. "A sith-ek bosszúja" azonban ebből a szempontból megint egy új szerkezeti elképzelés volt tőle, ugyanis meg akarta teremteni a régi és az új sorozat közti kapcsolatot. Emiatt az első két mozi témáit különböző formában felelevenítette, és ezek mellé immáron hangsúlyosabban behozta a régi epizódok jól ismert dallamvilágát és katonásabb stílusát, ráadásul négy új motívummal is szolgált. És hogy ez mennyire nem volt könnyű, arra egy interjúban így világított rá: "A tematikus zene számomra mindig nagyon nehéz. Hiába ír az ember egy egyszerű dallamot, azt rengeteg variációban el kell még készíteni, attól függően, hogy mit akar elmondani a történet. Aztán ezeket hozzá kell igazítani az adott jelenet muzsikájához, hogy az összhatás is meglegyen, illetve hogy a nézőt is tudjam ezáltal vezetni, sokszor tulajdonképpen tudat alatt. Szóval elég nehéz megtalálni a tematikus zenében a helyes utat". Az, hogy a score a két széria közti híd szerepét kívánta betölteni, a mester egyik legjobb döntése volt, mivel össze tudta foglalni a "Star Wars"-univerzum zenei világát, de nem önismétlő módon, hanem kreatívan hozzáállva. A jól ismert dallamok ugyanis új életre kelnek, átalakulnak, XXI. századi hangzást kapnak "A sith-ek bosszújá"-ban. Williams ennek az egyik legszebb zenei megnyilvánulását Anakin átállása köré szőtte.    Tovább...




    STAR WARS - EPISODE IV: A NEW HOPE  (1977)
    Star Wars IV. rész: Egy új remény




    zene: John Williams

         Mint ahogy napjainkban, úgy akkortájt, a hetvenes években szintén zajlott a filmzene világában egy generáció- és stílusváltás. Az akkori nagy öregek, Rózsa Miklós, Max Steiner, Erich Wolfgang Korngold, Franz Waxman, szép lassan eltávoztak vagy visszavonultak, és velük eltűnni látszottak a műfaj akkori főbb jellemvonásai is. Az új irányvonal lassan kirajzolódott: kisebb zenekarok, populárisabb, modernebb hangzás. Ironikus, hogy Williams eleinte része volt az új irányvonalnak. Aztán később, a hetvenes években a komponista kezdte megtalálni egyéni hangját. A közönségsikerek és az Oscar-díjak ("Hegedűs a háztetőn", "A cápa") megmutatták, hogy jó úton halad. Végül aztán sci-fi/kaland hármasával, a "Star Wars"-szal, a "Harmadik típusú találkozások"-kal és a "Superman"-nel végleg bizonyított, szemléltetve a közönségnek és a kritikusoknak egyaránt a követendő utat. Lucas először klasszikus zeneszerzők műveivel aláfestve mutatta meg Williamsnek a félkész filmet, hogy a Mester képet kapjon a rendező zenei elképzeléseiről. A nyersvágás alatt Rózsa Miklós "Ben Hur"-ja mellett Liszt, Dvorák, Walton, Goldsmith és Holst művei szóltak. A filmzenei körökben jól ismert wagneri leitmotiv technika a módszer neve, melyet Williams oly mesterien alkalmaz ezen alkotásában is. Ennek során tematikus zenét ír, főbb karakterek, helyszínek, történések kapnak egyéni témát, amit aztán a film cselekményéhez, üteméhez igazítva folyamatosan vissza-visszahív, és a közönség a film alatt közvetlenül megszereti a fülbemászó tételeket. Williams szó szerint egy egész univerzum zenei alapjait fektette le az első Star Wars-score-ral, hisz a későbbi filmek is ebből építkeznek. A sok-sok emlékezetes és csodálatos zene közül négy fő téma képezi a score gerincét. Luke dallama maga a Star Wars-főtéma, mely a trilógia folyamán időről időre különböző formában köszön vissza. A következő fontos motívum az erő-téma, mely inkább mesés, mintsem futurisztikus jellegű, a harmadik a lázadók fanfárja, mely a Star Wars-univerzum klasszikus akciózenéje, a negyedik fődallam pedig Leia-hercegnő témája, mely a romantikát hivatott megjeleníteni az aláfestésben.    Tovább...




    STAR WARS: EP. V - THE EMPIRE STRIKES BACK  (1980)
    Star Wars V. rész: A Birodalom visszavág




    zene: John Williams

         A "Csillagok háborújá"-val nemcsak saját pályafutásában alkotott valami újat Williams, hanem a teljes filmzene-irodalmat tekintve is igen jelentőset hozott létre, ebből kifolyólag nem kis feladat, felelősség és bátorság volt részéről újra elmerülni ebben a világban. "A Birodalom visszavág" esetében ötödik alkalommal dolgozhatott kedvenc zenekarával, a London Symphony Orchestrával, mellyel egyébként az első "Star Wars"-mozi hozta őt össze. Helyenként a nagy múltú együttes mind a 104 tagjára szükség volt a score esetében, de többnyire 80-90 fővel zajlottak a felvételek. Olykor különleges összetételre is szükség volt, például a "The Battle of Hoth" esetében kifejezetten szokatlan a hangszerelés; öt pikoló, öt oboa, nyolcféle ütőhangszer, két zongora, három hárfa, illetve a szokásos zenekari felállás kellett az eljátszásához, s minderre azért volt szükség, hogy a szokatlan külsejű birodalmi lépegetők kellően ijesztő zenei aláfestést kapjanak. Mindössze két hét alatt rögzítették az igen hosszú score-t, ezt az időt pedig akkoriban kevesellte is a szerző, pláne, hogy a bakelit kiadásra is külön fel kellett játszani az oda kiválasztott tételeket. Williams úgy gondolta, hogy a régi témákat fejleszteni fogja, így elérve azt, hogy valami olyan jöjjön létre, ami új, de ugyanakkor érezhetően a már létező muzsikán alapul, végül pedig egy olyan megoldást gondolt ki, melyben ezt a koncepcióját nemcsak a régi dallamokra, hanem a stílusra és a hangulati elemekre is kiterjesztette. Ennek köszönhetően "A Birodalom visszavág" aláfestése nem pusztán az előzmény score-jának megismétlése vagy adaptálása, hanem egy teljesen új alkotás, még annak ellenére is, hogy a témák természetesen alapjukban nem változtak. Új főmotívum érkezett, mely népszerűségét tekintve háttérbe szorította az előző fejezet dallamait. Vader témája, azaz a birodalmi induló hamisítatlan Williams-dallam, vagyis hatásos, fülbemászó, maradandó és rendkívül kifejező, s nem utolsósorban zeneileg jól variálható. Legteljesebb formában a közismert "The Imperial March" esetében hallható (a track egyébként a filmben nincs benne), de számos más tételnek is az alapja.    Tovább...




    STAR WARS: EPISODE VI - RETURN OF THE JEDI  (1983)
    Star Wars VI. rész: A jedi visszatér




    zene: John Williams

         A zene tolmácsolására ismét a London Symphony Orchestrát kérték fel, akikkel a film hosszát meghaladó score-t rögzített Williams, ennek révén néhány alternatív tétel is született. A leitmotif módszer, vagyis az egyes karakterek zenei témával való ellátása elengedhetetlen része a "Star Wars"-világ zenéinek, így Williams "A jedi visszatér" esetében is ezt alkalmazta. A korábbi két rész témái és hangulati megoldásai közül rengeteget hozott vissza, ám újakkal is szolgált, így összesen nagyjából tíz témával kellett zsonglőrködnie. Ebből akár széteső, túlzsúfolt score is kikerekedhetett volna, ám szellős és áttekinthető muzsika született. A cukiságfaktorban hiányt nem szenvedő, maciszerű ewokok egy önálló témát kaptak, olyat, mely abszolút illik hozzájuk. A "Parade of the Ewoks"-ban tökéletesre dolgozott, kissé burleszkes hatású dallam főként fuvolán hallható, később rezeseket is bevet a szerző, de még a katonásabb hangszerelés sem tudja a könnyedebb hangulatát oldani. A játékos dallamhoz egyéb, a mókás hatást tovább fokozó pizzicato és staccato vonós megoldások is társulnak. "A jedi visszatér"-ben alapvető változáson megy át Luke és Leia kapcsolata, így egy új romantikus dallam bevetésére is szükség volt. "A Birodalom visszavág"-ban a Leia-téma már Han és a hercegnő szerelmének lírai hangzású motívuma lett, az új filmben ezt azonban felváltja a két testvér dallama, mely a "Luke and Leia" esetében teljesedik ki igazán. Az új témák sorát gyarapítja Jabba dallama, mely nem a karakter gonoszságát, hanem óriási testtömegét és megjelenését hivatott bemutatni. A tubán megszólaltatott téma nem forrja ki magát jelentős motívummá, hiszen "gazdája" a történetből kifolyólag hamar eltűnik a filmből. A negyedik új fődalam már jóval fontosabb, hiszen ez a Császáré. A legfőbb gonosz hozzá tökéletesen illő muzikális jelzőt kapott, amely ugyanakkor a "Star Wars" zenei univerzumában nem ért el akkora ismertséget, mint mondjuk az Erő-, a fő- vagy a Leia-téma, mivel ezt (jellegéből adódóan) Williams nem tudta koncerteken játszani, nem került válogatásalbumokra sem, és koncertszvitre sem írta át, így kissé a feledés homályába is veszett. Ezen az albumon viszont elég sokszor találkozhatunk vele.    Tovább...







    STAR WARS: EPISODE VII - THE FORCE AWAKENS  (2015)
    Star Wars - Az ébredő Erő




    zene: John Williams

         2012 októberének végén a semmiből érkezett a hír, hogy a Disney felvásárolta a Lucasfilmet, így a Pixar és a Marvel után egy újabb aranytojást tojó tyúk lett a rajzfilmes cégé. A folyamat azonban nem állt meg ennél a bejelentésnél, hiszen rögtön közzétették a nagy hírt, miszerint 2015-ben egy újabb "Star Wars"-film kerül majd a mozikba. Azokban a napokban pedig nemcsak a rajongók, de a filmek iránt kicsit is érdeklődők körében garantáltan ez a hír volt a téma. A Lucasfilm elnöki pozícióját Hollywood egyik nagy veteránja, Kathleen Kennedy producer kapta meg, akivel biztosra ment a Disney, hiszen a minőségi blockbusterek egyik legbiztosabb szállítója ("Jurassic Park", Indiana Jones-filmek, "Hatodik érzék"), ráadásul George Lucas régi jó barátja. S bár a kezdetekkor még úgy tűnt, hogy valamilyen tanácsadói szerepben Lucas is része lesz a projektnek, végül ötleteléseit megköszönvén, teljesen kizárták a folytatásokból, a "Star Wars" atyja így partvonalra került. Noha amikor kiderült, hogy Abrams lesz a rendező, beindult a találgatás, vajon hozza-e magával állandó zeneszerzőjét, Michael Giacchinót, ám a kedélyeket mindketten hamar lehűtötték, hiszen egyértelművé tették, hogy John Williamsnél alkalmasabb személy a zeneszerzői posztra nincs. Williams a legendás témák megalkotójaként, a hat epizódon keresztüli munkássága okán nyilvánvalóan a széria egyik legfontosabb alkotója, s bár úgy gondolta, a 2005-ös "A sithek bosszúja" volt számára az utolsó "Star Wars"-film, nem tanakodott sokat azon, hogy továbbvigye-e a sagát. Ugyanakkor azt beismerte, hogy korábban nem merült fel a folytatás lehetősége, így nem is gondolkodott, hogy lehetne továbbfejleszteni az űropera muzsikáját, ami egy "Star Wars"-filmnél kiemelten fontos, hiszen a zene legalább annyira meséli a történetet, mint a képek.    Tovább...







    Gregus Péter
    2016.01.18.







        Vissza a kategóriához

    További kritikáink
  • Skyscraper
  • The Disaster Artist
  • Love, Simon
  • Jurassic World: Fallen Kingdom
  • Ready Player One
  • Solo: A Star Wars Story
  • Looney Tunes: Back in Action
  • Revenge of the Ninja
  • Charlie and the Chocolate Factory
  • Backdraft
  • In Love and War
  • Le Sens de la Féte
  • Black Panther
  • Henry V
  • Star Trek: Discovery - Season 1, Chapter 1
  • Hook

  • Filmzenékről röviden
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam