FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Csúcsformában-sorozat zenéje
     







         Az "Ördögkatlan - Arctic Blue"-t is jegyző író, Ross LaManna eddigi legnagyobb sikerét a "Csúcsformában" című akcióvígjáték forgatókönyvével aratta. Alapötletét Jim Kouffal közösen öntötte végleges formába, a direktori széket pedig Brett Ratner foglalhatta el, aki e trilógiába torkolló széria mellett olyan alkotásokat vitt vászonra, mint például "A vörös sárkány - Red Dragon" vagy az "X-Men: Az ellenállás vége - X-Men: The Last Stand". Az első rész 1998 szeptemberében debütált a filmszínházakban, s a megszokott buddy movie, azaz (zsaru)páros-mozi receptúra alapján készült el: míg a Jackie Chan által alakított fél komolyan veszi hivatását, addig Chris Tuckeré csupán a munka látszatát igyekszik fenntartani, mindez pedig az eltérő kultúrából való származásukkal került fűszerezésre. Utóbbi momentum az, amiben e széria némi eltérést képes mutatni a hasonló típusú alkotásokhoz képest, a készítők ugyanis igyekeztek maximálisan kiaknázni a kelet és a nyugat ellentéteit, kulturális szempontból éppúgy, mint gasztronómiailag, zeneileg, illetve munkamorált tekintve.
         "Az első részben Jackie karaktere került ismeretlen városba, vagyis Los Angelesbe. A másodikban Tuckeré került ilyen helyzetbe, a harmadik esetében pedig egy mindkettejük számára idegen terepen, Angliában mérettették meg magukat. Mindez egy tudatosan alakított koncepció eredményeként valósult meg" - összegezte filmjeit röviden Ratner. Míg a hivatását tisztelő és munkáját becsülettel ellátó Lee nyomozó esetében hamar Chanre esett a New Line Cinema illetékeseinek választása, addig a nagyszájú Carter nyomozót alakító Tucker előtt olyan színészek kerültek szóba, mint Eddie Murphy (aki végül "A szentfazék - Holy Man" miatt utasította vissza a megkeresést), Martin Lawrence, valamint Will Smith. E projekt Chan karrierjét tekintve abból a szempontból számított jelentősnek, hogy ez volt az első olyan tengerentúli alkotás, melyben akcentusával szólalt meg, nem pedig utómunkálatok eredményeként tisztázott hangon, amihez azért ragaszkodott a direktor, mert ezáltal az amerikai kiküldetésben részesült Lee karaktere hitelesebben jelenhetett meg a vásznon.


    A széria score-ja

         A "Csúcsformában - Rush Hour" premierjének évében a hetedik legjövedelmezőbb alkotásnak számított, mely helyezésével minden, a kínai konzul (akit Tzi Ma alakít) lányának elrablásán alapuló produkcióval kapcsolatban támasztott elvárást felülmúlt. A hongkongi Lee Amerikába utazik, hogy a helyi hatóságok segítségére legyen Soo Yung (Julia Shu) megtalálásában, a szervek azonban úgy vélik, hogy közreműködése csak hátráltatná munkájukat, ezért a Los Angeles-i rendőrség egyik szószátyár tagját, Cartert bízzák meg azzal, hogy minden eszközzel terelje el a figyelmét az ügyről. A páros tagjai azonban a fontosabb nézeteltéréseiket, illetve sérelmeik tisztázását követően saját szakállukra kezdenek el nyomozni, ki-ki a maga stílusában...

         "Már azelőtt Lalóval akartam dolgozni, hogy rendező lettem. Minden idők legjobb muzsikájának a mára már klasszikusnak számító Bruce Lee-mozihoz, 'A sárkány közbelép'-hez készült művét tartom. Gyerekkorom óta rajongok a filmért, és a zenéje is első perctől kezdve lenyűgözött" - nyilatkozta a direktor, akit barátja, Quincy Jones annak idején az alábbi mondattal ösztönzött arra, hogy keresse fel zeneszerző-ikonját: "Ő napjaink egyik legjobb komponistája, és ha vele szeretnél dolgozni, akkor fel kell őt hívnod". Ratner első egész estés rendezése az 1997-es akciókomédia, a "Pénz beszél - Money Talks" volt Charlie Sheennel és Chris Tuckerrel a főszerepben, melyhez éppúgy Lalo Schifrin szolgáltatta a kíséretet, mint a "Csúcsformában"-szériához. Napjainkban tehát már úgy lehet definiálni Ratner és Schifrin hosszú évek óta tartó munkakapcsolatát, hogy ez valósul meg akkor, amikor egy rajongó nemcsak találkozhat az általa kedvelt személlyel, hanem kölcsönös tisztelet mellett együtt is dolgozhat vele.
         Ratner eme projektjére úgy tekintett, mintha az a saját "A sárkány közbelép"-je lenne, ezért a score-ral kapcsolatos elvárásait is ennek megfelelően határozta meg: azt kérte a komponistától, hogy az etalonnak számító kung-fu-mozi zenei hangulatát ötvözze a kilencvenes évek atmoszférájával, s ezen kívánalmak szemléltetése céljából az alkalmazott tempek egy része is a Lee-film nyitányából került ki Mark Helfrich vágó közreműködésével. "Brett elvitt a vágószobába, és részleteket mutatott a filmből, mivel az ekkor még nem állt össze teljesen. Ezt követően elkezdtem értelmezni a látottakat, én ugyanis jobban szeretek tudatosan dolgozni, mint ösztönösen" - mondta a szerző, aki miután belevetette magát a munkálatokba, napi szinten hárompercnyi muzsikát készített az alkotás számára. "Mindig kronologikusan szerzek zenét. Ez az egyetlen metódus, amit alkalmazok, lévén én nem cue-kból kívánok építkezni, hanem egységes score-t akarok létrehozni" - avat bele a részletekbe Schifrin, aki először a kínai stílusjegyekkel, erőteljes ütősszekcióval, illetve enyhén Bond-szerű dallamvilággal kombinált főtémával állt elő, mely rögtön elnyerte a direktor tetszését: "Miután lejátszotta nekem, két hétig csak ezt dúdoltam, állandóan ez járt a gondolataimban. Csak akkor tudtam kiverni a fejemből, ha a 'Bullitt', a 'Piszkos Harry' vagy ehhez hasonló filmek zenéjét tettem be a lejátszómba".
         E score megszületésének az egyik legérdekesebb momentumát a keleties hangzások, illetve ezek nem szokványos eredete képezi: bár egy ilyen volumenű projekt esetében számtalan tradicionális hangszert hadrendbe lehetett volna állítani, a szerző inkább ahhoz a cselhez folyamodott, hogy olyan instrumentumokat alkalmazott, melyek csupán hangzásukat tekintve rokoníthatóak a keleti kultúrából ismertekkel. A koto és a fafúvósok hangjait például többek között a hawaii zenei világra jellemző dobro gitárral, továbbá bendzsóval, hajlított kialakítású fafúvósokkal, valamint hegedűvel imitálta, mindezek mellett pedig munkásságának egyik jellegzetes instrumentumát, a cimbalmot is megszólaltatta. A zenei felvételek 1998 augusztusában fejeződtek be, s az imént kiemelt szólóhangszerek mellett jelentős szerepet töltöttek be a vonósok, a rezesek, illetve az elektromos gitár hangjai is. Stílusát tekintve a "Csúcsformában" aláfestése változatosnak mondható, hiszen a jazzes vonal éppúgy megfigyelhető benne, mint a keleties dallamvilág, valamint a szimfonikus szekció által közvetített nyugatias megközelítés - mindez természetesen hamisítatlan Schifrin-módon elegyítve.


         Az anyagi siker, valamint a megannyi pozitív hangvételű visszajelzés következtében cseppet sem szolgált meglepetésül, hogy a New Line zöld utat adott a folytatásnak. A 2001 nyarára elkészült produkció története a kölcsönkenyér visszajár elven alapul, ezúttal ugyanis Carter kóstolhatott bele a keleti kultúrába, egészen pontosan Hongkong forgatagába. Természetesen az eredetileg tervezett közös kikapcsolódás és városnézés csupán álom marad, mivel egy, az amerikai követség ellen irányuló bombamerénylet miatt hőseink hamar nyomozásba lendülnek, a szálak pedig egy olyan nagyszabású pénzhamisításhoz vezetnek, melynek irányítója Lee apjának egykori rendőrtársa, Ricky Tan (John Lone). A Jeff Nathanson forgatókönyvén alapuló "Csúcsformában 2. - Rush Hour 2" ugyan már küszködik a folytatásokra jellemző tipikus hibákkal, a páros alakítása azonban még éppúgy képes némileg kárpótolni a hiányosságokért, mint az ellenfél táborát erősítő Hu Lit alakító Ziyi Zhang, aki nemcsak bájos, hanem meggyőzően is bunyózik.

         A film stílusát és tematikáját tekintve nem igazán mutat eltérést az első kalandhoz képest (gyakorlatilag majdnem minden ugyanaz, a főbb különbségek ugyanis jobbára a helyszínváltozásból erednek), score-ján azonban jó pár módosítást eszközöltek: "A 'Csúcsformában 2.' zenéje teljesen más, mint az első részé. Csupán a nyitány velejének számító húsz-harminc másodperc került átemelésre, más nem, Brett ugyanis arra kért meg engem, hogy ezúttal egy nagyobb volumenű, szimfonikusabb megközelítésű aláfestést készítsek" - mesélte Schifrin, aki e cél érdekében egy közel százfős zenekart állított hadrendbe, és többek között olyan, korábban jelentős szerepet betöltő hangszert is mellőzött repertoárjából, mint az elektromos gitár. S bár az előadásmóddal, illetve összképpel kapcsolatos módosítási törekvések a két score összehasonlításakor szembetűnőek, a nagyobb létszámú zenekar ellenére a főszerep továbbra is a rezeseken, a hegedűkön, illetve a keleties hangzásról gondoskodó instrumentumokra hárul, így nem beszélhetünk igazán karakteres különbségekről.
         A munkálatok során Ratnerék ezúttal nem alkalmaztak temp zenéket, Schifrin azonban készített néhány mock-upot annak érdekében, hogy valami szolgáljon támpontként ahhoz, hogy megvitathassák: a születendő mű vajon megfelel-e az új kívánalmaknak vagy sem. "Mindig is jó volt közöttünk a kommunikáció, emellett pedig Brett személyisége rendkívül inspirálóan hat rám" - emlékezett vissza kettejük munkakapcsolatára később a szerző. Az új koncepció eredményeként Schifrin szinte teljes egészében száműzte muzsikájából a komikus jelenetekkel minden pillanatban együtt élő könnyed, laza dallamokat, mely döntésével kapcsolatban úgy érvelt, hogy az ilyeneket igénylő jelenetsorok - a színészek játékának köszönhetően - ezek elhagyásával is megállják a helyüket. Ugyanakkor szerzőnk nem fukarkodott a témák kapcsán, a már ismert vezérmotívum mellett ugyanis két újabb dallamsorral gazdagította a zsarupáros kalandját, melyek közül az egyik a Chan-Tucker duót szimbolizáló, és a szerző által "Thier Theme"-nek keresztelt darab volt, a másik pedig egy veszélyt jelző, fenyegető motívumsor.


         "Nagyjából kilencven százalékban rossz kritikát kapott e film, holott amikor én a közönséggel együtt néztem, akkor nekik k...vára tetszett. Minden olyan alkotásom, mely rossz kritikában részesül, pozitív nézői visszajelzésekkel párosul" - nyilatkozott Retner röviddel a harmadik rész premierje után. A "Csúcsformában 3. - Rush Hour 3"-ben duónk ezúttal Párizsban küzd a bűnözés ellen, amely színtér mindkettejüket ismeretlen helyzetek elé állítja, hiszen a fények városa éppúgy idegen számukra, mint az ott beszélt nyelv - utóbbival kapcsolatos érdekesség, hogy Chan valójában folyékonyan beszél franciául. A történetet ezúttal az előző epizódokat külön-külön jegyző LaManna és Nathanson közös erővel hozták össze, jelen esetben azonban már nem alkottak olyan emlékezeteset, mint korábban: a forgatókönyv hibáit immáron a többi alkotó törekvései és a színészek szorgalma sem képes feledtetni. Az ellenfelek egyik meghatározó alakját Hiroyuki Sanada ("Az utolsó szamuráj - The Last Samurai", "Farkas - The Wolverine") formálja meg - az eredeti elképzelés szerint azonban Steven Seagal tündökölt volna ilyen szerepkörben -, aki mellett Max von Sydow is feltűnik a vásznon, illetve egy kis időre Roman Polanski is látható, aki az előző részek iránti rajongása révén maga jelentkezett a direktornál egy szerepért.

         "Mindig is vallottam, és nem győzöm hangsúlyozni: a zene éppolyan fontos eleme a 'Csúcsformában'-nak, mint Jackie Chan és Chris Tucker" - jelentette ki a direktor, aki egy korábbi interjú alkalmával szériájának harmadik karaktereként jellemezte Schifrin munkáját. Az újabb együttműködés eredményeként 2007 júniusára el is készültek a brit kaland dallamai, melyek a Sony Scoring Stage-en csendülhettek fel a Hollywood Studio Symphony közreműködésével, valamint a szerző vezényletével - e hónap azonban nemcsak emiatt vált emlékezetessé Schifrin számára, hanem mert ekkor ünnepelhette hetvenötödik születésnapját is. "Lalo diadalmas kiteljesedése figyelhető meg a 'Csúcsformában 3.' esetében. Fogta az eredeti főtémát, és az eddig megismert motívumokkal egyetemben tovább csiszolgatta. Úgy vélem, a zenei trilógia darabjai közül messze ez sikerült a legjobban" - nyilatkozta Ratner. A szerző az addig ismert dallamok mellett a hangszereléseket is összegyúrta: a szimfonikusok kiemelkedő szerepe mellett ismét megerősítette a szólóhangszerek táborát, visszahozta az elektromos gitárt (melyből többfélét szólaltatott meg), valamint két zongorát is bevetett. S bár ezen kompozíció az előzőekhez hasonlóan erősen jelenetfüggő lett, összességében véve mégis sokkal fülbemászóbbra, a képsoroktól elkülönítve is élvezhetőbbre sikerült, mindezen felül pedig az is elmondható róla, hogy e score a produkció egyetlen olyan eleme, amely valamiféle fejlődést volt képes mutatni.
         "Boldognak érzem magam amiatt, hogy tíz éven és öt filmen keresztül dolgozhattam együtt Lalóval - mindegyik különböző, ugyanakkor igaz rájuk, hogy vérbeli Lalo Schifrin-darabok" - mesélte a rendező, aki ezen trilógia, valamint a már említett "Pénz beszél"-en kívül "Az utolsó gyémántrablás - After the Sunset" című, Pierce Brosnan, Woody Harrelson és Salma Hayek főszereplésével készült rabló-pandúros alkotás kapcsán kollaborálhatott a veterán szerzővel.




    Filmzenealbumok:

         A "Csúcsformában" széria esetében fontos szerepet töltöttek be a dalok, melyek hip-hop és R&B vonatkozásai elsősorban Tucker karakterének zenei ábrázolására szolgáltak, de kiemelkedő szerep hárult rájuk az első mozi esetében akkor is, amikor az eltérő kultúrából származó karakterek az Amerikát jellemző zenei stílusról értekeztek egy autóút során. Nem csoda tehát, hogy mindegyik rész esetében két albummal találkozhatunk: egy score-ral és egy soundtrackkel - utóbbival kapcsolatban kuriózumnak számít, hogy nemcsak CD-n, hanem kazettán is elérhetőek. Míg a dalokat felvonultató lemezek kiadását a főként hip-hop-korongokra specializálódott Def Jam Records vállalta magára - és tűzdelte meg korongját első alkalommal filmes idézetekkel -, addig a score-okról az Aleph Records, illetve a Varése Sarabande gondoskodott. A második kalandhoz köthető, instrumentális darabokat magában foglaló kiadvány megszületésével kapcsolatban egy interjú alkalmával Schifrin az alábbit mesélte el: "A New Line már azelőtt megkötötte a szerződést a Varése Sarabandéval, mielőtt engem elhívtak volna egy ezzel kapcsolatos megbeszélésre. Én még el sem készültem a zenével, az üzletet azonban már megkötötték!"



         "Azt hiszem, mindnyájan kiégtünk egy kicsit, de mostanában egyre többször gondolkodom el egy esetleges folytatáson, elsősorban a kínai piac miatt. Jackie 'Chinese Zodiac'-ja sok pénzt hozott a konyhára a Távol-Keleten. Lehet, hogy akár csak arra a területre koncentrálva is jövedelmező lenne egy újabb rész" - nyilatkozta 2013 novemberében Ratner. A főbb karakterek visszatérésével, illetve az előző moziknál is közreműködő producerrel, Arthur M. Sarkissiannal fémjelezve már előre is van vetítve egy újabb kaland. "Személy szerint nem voltam elégedett a harmadikkal, az első és a második nagyon remek lett, de a 'Csúcsformában 3.' kissé mellément. Nem az a lényeg, hogy visszahozzuk a főszereplőket egy újabb epizód erejéig, nem arról kellene szólnia, hogy csak úgy elküldjük őket egy újabb városba, hogy aztán ott bunyózzanak egy sort. Ezúttal nem ezt szeretném, hanem valami mást" - nyilatkozta még 2012-ben a producer, ám az ezzel kapcsolatos konkrétumok hivatalos forrásból azóta sem kerültek megerősítésre. "Lesz 'Csúcsformában 4.', csak fogalmam sincs, hogy mikor" - viccelte el az erre irányuló kérdést nemrégiben Tucker.



    Kulics László
    2014.02.02.







        Vissza a kategóriához

    További kritikáink
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory

  • Filmzenékről röviden
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam