FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Rambo-filmek zenéi
     







         David Morrell író keltette életre a nyolcvanas évek egyik ikonikus mozis akcióhősét, John Rambót, aki az 1972-es First Blood című kötetében lépett színre először, tíz évvel később pedig már a mozivásznat is meghódította. A vietnami veteránt Sylvester Stallone személyesítette meg, aki karrierje során Rocky Balboa mellett ennek a karakternek a bőrébe bújhatott bele legtöbbször. Morrell karakternév-választása igen különös: egy almafajtáról nevezte el szereplőjét, amely egykoron az 1600-as években élő farmerról, Peter Gunnarsson Rambóról kapta a nevét, emellett érdekesség még, hogy japánul a rambo szó erőszakost, durvát jelent - utóbbi azonban később derült ki az író számára. A veterán fő jellemproblémája valós elemekből táplálkozik, ugyanis a háborúból visszaérkező hazafiak többsége hozzá hasonlóan céltalansággal, önkereséssel, lelki töréssel volt kénytelen szembesülni, emiatt nemegyszer kiközösítették őket az otthon maradottak, ebből a szempontból tehát Morrell igen érdekes tükröt állított az amerikai társadalom elé.
         A kötet megjelenését követően a Columbia Pictures le is csapott a filmes jogokra, mivel azonban tervüket nem sikerült megvalósítaniuk, eladták a licencet a Warner Bros. számára, s az előkészületek záros határidőn belül kezdetüket is vették Ted Kotcheff direktor közreműködésével. A Warner azonban menet közben kilépett a projekt mögül, mivel vezetőségi tagjai úgy vélték, a célközönségben még túlzottan is élénken élnek a vietnami események ahhoz, hogy a film sikeres legyen. A rendező azonban nem hagyta veszni a dolgot: új közreműködők után nézett, s így került a képbe az Orion Pictures, Mario Kassar, valamint Andrew G. Vajna. A címszereplőt illetően hasonló hercehurca közepette akadtak rá Stallonéra, az erőszakosság miatt ugyanis többek között Clint Eastwood, Nick Nolte, Robert De Niro, Al Pacino, Dustin Hoffman és Paul Newman sem vállalta a forgatást. Igaz, Stallonénak sem tetszett az első, mintegy háromórás nyers változat (olyannyira nem, hogy felajánlotta a film megvásárlását), a végső, másfél órás változat azonban már szimpatikus volt neki.




    FIRST BLOOD  (1982)
    Rambo - Első vér




    zene: Jerry Goldsmith

         Az első részt 1982-ben mutatták be, a zenei kíséretről pedig Jerry Goldsmith gondoskodott, aki számtalan műfajban kipróbálta már magát addigi karrierje során, az akciófilmek miliője azonban csak a nyolcvanas évek folyamán sodorta magával. E projekttel kapcsolatban azonban kezdetben fenntartásai voltak a komponistának: "Eleinte nehéz volt Jerryvel, mert nem volt biztos abban, hogy el akarja vállalni ezt a munkát. Aztán megmutattuk neki a filmet, amelybe teljesen beleszeretett, és végül egy fantasztikus zenét készített hozzá. Hihetetlenül érzékennyé, elérhetővé varázsolta a közönség számára Rambo gyilkos karakterét" - nyilatkozta Vajna. A szerző először egy csodálatos, gitár- és trombitaszólóra épülő vezérmotívumot vetett papírra, amely remekül kifejezi a hazatérő katona, Rambo megtört lelkivilágát, céltalanságát és önkeresését. Ezen témához egy dal, a vezérmotívummal azonos című "It's a Long Road" is tartozik, mely Dan Hill előadásában hallható. A score-t akció mivolta ellenére nem a pörgősség, hanem inkább a feszültséggel és a taktikázásokkal járó zenei megoldások sora jellemzi, ami miatt Rambo másik fontos dallamsora, a heroikus motívum itt még nincs annyira jelen, mint a folytatások esetében.    Tovább...




    RAMBO - FIRST BLOOD PRAT II  (1985)
    Rambo 2.




    zene: Jerry Goldsmith

         Rambo debütálása után három évvel tért vissza a vászonra, ám ekkor már nem saját magát kellett megvédenie, hanem egy vietnami fogolytábort felderítenie, s megerősítenie egy olyan hírszerzési információt, miszerint amerikaiakat tartanak fogva ott. Goldsmith karrierjének egyik legeredetibb, legdinamikusabb partitúráját készítette el: az eredeti főtémák megtartása mellett a címszereplő korábbinál nagyobb elszántsága és keménysége okán lehetőség nyílott a szerző számára arra, hogy ne csak csiszolgassa, hanem tökélyre is fejlessze akciózenei stílusát, melyben az előző részhez hasonlóan igényesen ötvöződik a nagyzenekar és az elektronikus támogatás. "A Rambo 2. készítésére már barátok lettünk, és nagyon sokat dolgoztunk együtt azon, hogy megszülethessen az a fajta diadal, amelyet a karakter számára fontosnak véltünk. Ezt Jerry nagyon jól lefordította a zene nyelvére, és ez nagyon fontos volt, elengedhetetlennek számított Rambo számára" - nyilatkozta Vajna. A filmhez ezúttal is készült egy betétdal, a "Peace in Our Lives", melyet már Stallone színész öccse, a gitárosként és énekesként is egyaránt ismert Frank énekelt el, s a dalszövegen kívül a zenei alapot is közösen készítette Goldsmithszel.    Tovább...




    RAMBO III  (1988)
    Rambo 3.




    zene: Jerry Goldsmith

         A Rambo 3. kísérete - mely előadásában magyar zenészek működtek közre - esetében Goldsmith már nemcsak a szimfonikus muzsikát ötvözte az elektronikussal, hanem etnikai színezet is lett kölcsönözve neki (elsősorban ütősökkel és egy-két, Ázsia területéről származó instrumentummal) annak érdekében, hogy a kíséret is érzékeltesse: hősünk ezúttal Afganisztánban tevékenykedik, ráadásul az oroszok ellen. A vezértéma még pátoszosabb lett, emellett pedig újabb motívummal is gazdagodott hősünk zenei palettája, a mű egészét nézve azonban visszafogottabb dinamikával bír elődjéhez képest, ugyanakkor több szentimentális részt hallhatunk. A projekt érdekessége azonban nem merül ki a stílusváltásban, ugyanis a szerző ide készült művének egy részét az alkotók végül fel sem használták, hanem az utolsó pillanatban a Rambo 2.-ből válogattak be tételeket a kidobott trackek helyére, így a teljes muzsika csupán az Intrada gondozásában megjelent korong révén ismerhető meg. Goldsmith szerzeményei mellett három dal is elhangzik a filmben: a „The Bridge”, az „It Is Our Destiny”, illetve a „He Ain’t Heavy… He’s My Brother”, melyek közül az elsőt Giorgio Moroder és Joe Pizullo adják elő, utóbbi kettőt pedig Bill Medley.    Tovább...




    RAMBO  (2008)
    John Rambo




    zene: Brian Tyler

         Ahhoz, hogy az egykoron szebb napokat megélt Stallone bebizonyíthassa, még mindig ért a filmezéshez, pályafutásának két legsikeresebb karakterét támasztotta fel hamvaiból. Elsőként az Olasz Csődörnek becézett Rocky Balboaként szállt ringbe egy utolsó mérkőzés erejéig, majd a bokszkesztyűjét szögre akasztva, túlélőkését és fejpántját magához ragadva a kötelekkel elkerített küzdőteret a konfliktusokkal teli thai-burmai határvidékre cserélte, ahol aztán halomra apríthatta ellenfeleit. A Rambo-filmek az elmúlt évtizedek során azonban nemcsak Stallone személyével fonódtak össze szorosan, hanem Jerry Goldsmith ide vonatkozó szerzeményeivel is, a komponista halála okán azonban a stafétát Brian Tyler vette át, aki saját stílusát ötvözte a méltán népszerű Goldsmith-motívumokkal. "Alapvetően a klasszikus Rambo-téma kíséri végig a filmet, imádom azt a témát. Felvettem új hangszerelésben és egy-két átirat formájában, de két új témát is szereztem. Goldsmith és az én munkám sokszor egybefonódik" - nyilatkozta Tyler, aki bár remekül megoldotta a rá bízott feladatot, és ízlésesen vegyítette saját gondolatait példaképének hangjegyeivel, a korábbi score-ok jellegzetességén, vagyis a rezes szekciók erőteljes jelenlétén tompított.    Tovább...




    Kulics László
    2014.12.07.







        Vissza a kategóriához

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam