FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Under Siege 2: Dark Territory  Under Siege  Pet Sematary  Stepmom  Pet Sematary  Witness  Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Döglött akták zenéje
     







        A CBS csatornán 2003 szeptemberében indult útjára a Döglött akták - Cold Case-re keresztelt amerikai krimisorozat, mely Meredith Stiehm ötletén alapult, aki ezt megelőzően olyan szériákból vette még ki a részét - elsősorban producerként -, mint a Vészhelyzet - ER, a New York rendőrei - NYPD Blues, A körzet - The District, illetőleg hozzá köthető napjaink egyik legnépszerűbb folyama, a Homeland: Belső ellenség - Homeland is. A Kathryn Morris, Danny Pino, John Finn, Jeremy Ratchford, Thom Barry és Tracie Thoms főszereplésével készült produkció a manapság oly közkedvelt bűnügyi vonalat követi, ugyanakkor itt nem aktuális eseteket figyelhetünk meg, hanem régen elkövetett, ám mai napig lezáratlan, tisztázatlan régi bűncselekmények felgöngyölítését. A sorozat központi karaktere Lilly Rush (Morris), aki társaival együtt a philadelphiai rendőrség gyilkossági csoportjának ezen speciális ágáért felel.
        A hét évadot megélt szériában felsorakoztatott esetek a közelmúltból éppúgy származnak, mint az 1900-as évek elejéről, ami azért érdekes, mert ezáltal a forgatókönyvírók nemcsak a jelenkor jellegzetes konfliktusforrásaiból tudtak ihletet meríteni, hanem olyan, egykoron lényegesen kiélezettebben jelen lévő társadalmi problémákból is, mint a féktelen rendőri brutalitás, a rasszizmus vagy ezekhez hasonlóak. Minthogy a múltbéli esetek nemcsak említés szinten vannak jelen, hanem hosszabb-rövidebb visszatekintő jelenetekben is elénk tárulnak, az alkotógárdának nemegyszer kettős szereplőválogatást kellett tartania, ami miatt a Döglött akták kitűnt hasonszőrű társainak sorából.




    A széria score-ja

        A sorozat jellegzetes nyitánya a Helmut és Franz Vonlichten által 2000-ben alapított E.S. Posthumushoz köthető, az alkotók ugyanis produkciójuk főcímének megválasztásakor az e formáció első albumán, az Uneartheden található "Nara" című tétel adaptálása mellett döntöttek, a néhány másodperces női vokálból álló felvezetés azonban már máshonnan származik. "Tulajdonképpen az első öt másodperc hozzám, illetve az azt feléneklő barátomhoz, Elise Morrishoz köthető" - mesélte a folyam komponistája, Michael A. Levine: "A vezető producer, Jerry Bruckheimer nagyon kedveli az E.S. Posthumus-zenéket, és már a legelején eldöntötte, hogy ez lesz a főtéma, véleményét pedig szerződtetésem után sem változtatta meg". A Remote Control Production tagjai közé tartozó komponistát a Döglött akták megálmodója, Stiehm választotta be a stábba, miután a Hans Zimmer csapatának útját egyengető menedzser, Mark Berger egy, a korábbi munkáiból összeállított lemezt juttatott el számára. "Miután meghallgattam Michael Levine demó anyagát, tudtam, hogy ő a legmegfelelőbb komponista a Döglött akták számára. Műveivel azonnal megfogott: dallamosak, kellemesek és folyamatosan érzelmekkel fűtöttek" - nyilatkozta a széria ötletgazdája.
        Az alkotók az első epizód esetében meglehetősen részletesen beszélték át Levine-nel azt, hogy mit várnak el a születendő score-tól, ezt követően azonban már olyannyira lazává váltak az ilyen jellegű megbeszélések, hogy gyakran csupán azt figyelték Bruckheimerék, mennyire él együtt a kíséret hangulata az adott jelenettel, a hangszerelés pedig már nem foglalkoztatta őket. Ugyanez a fejlődés volt megfigyelhető a temp zenék esetében is, amire így emlékezett vissza a komponista: "A vágók eleinte különféle szerzők műveiből válogatták az ideiglenes zenéket, idővel azonban már az én korábbi darabjaimból szemezgettek. Ez a változás nagyon hasznosnak bizonyult számomra, mivel a megbeszélések gördülékenyebbé váltak, igaz azonban, hogy bizonyos esetekben még ekkor is előfordult a pályatársaim munkáival való példálózás". Stiehm célja ezzel a folyammal nemcsak az volt, hogy a bűnesetet és a nyomozás folyamatát mutassa meg, hanem az is, hogy feltárja a nézők előtt: az áldozatok hozzátartozóiban (vagy olykor a tévesen elítélt rabokban) hosszú évek távlatából is milyen élénken élnek a tragédiák. Ezt a fájdalmat, érzelmi töltetet pedig a score-nak minden esetben erősítenie kellett, így Levine-nek bizonyos értelemben más oldalról kellett megközelíteni a krimisorozatot, mint például a CSI: A helyszínelők - CSI: Crime Scene Investigation, a CSI: Miami helyszínelők - CSI: Miami vagy az NCIS - Navy NCIS: Naval Criminal Investigative Service dallamaiért felelős szerzőtársainak.
        A folyam külső jeleneteinek döntő részét - a történetek helyszínének megfelelően - Philadelphiában forgatták, ahova Levine idő hiányában nem tudott ellátogatni, ugyanakkor a Warner Bros. stúdióban zajlott felvételekre ahányszor csak tudott, kinézett, mert fontosnak tartotta az ilyen jellegű ihletszerzést ahhoz, hogy könnyebben ráhangolódhasson az előtte álló munkára. A szerzőnek hozzávetőlegesen húszpercnyi muzsikát kellett szállítania minden egyes epizódhoz, melyek felvétele igen munkaigényes volt: "A zenék többségét az én stúdiómban rögzítettük. Az elektronikus hangszerek alkalmazása mellett igen sűrűn nyúltam valódi hangszerekhez is. Gyakran játszottam különféle hegedűkön, zongorán és gitáron, de más zenészekkel is együttműködtem, akik közül Chris Betht emelném ki mint klarinétost, oboást és dudukost, valamint az akkori asszisztensemet, Peter Adamst, aki remekül gitározott, emellett pedig a hangszerelésben is segített" - foglalta össze röviden e folyamatot a szerző, aki mellett Adams egyszer-kétszer kiegészítő komponistaként is jelen volt. A score döntően hangmintákra épült, ugyanakkor a fontosabb jelenetek esetében szinte kivétel nélkül bevontak valamilyen hangszert az előadásba, érdekesség ugyanakkor, hogy bár Levine hét évadon keresztül minden egyes epizódból kivette a részét, az E.S. Posthumustól főcímzeneként átemelt "Nará"-t egyszer sem adaptálta, de időnként más ismert művet átdolgozott - például az első évad Gyilkosság alibiből - Hurbis című epizódjánál a művészettörténész tanár témájának megalkotásakor Franz Schubert "Ave Mariá"-jának dallamait elegyítette saját ötleteivel.
        Minden akta egy múltbéli bűncselekményt tartalmaz, s bár a visszatekintések során a kornak megfelelő díszleteket és ruhákat láthatunk, zeneileg nem Levine muzsikáival érzékeltették az időugrásokat, hanem az adott korszaknak vagy éppen a szóban forgó karakterek társadalmi szintjének megfelelő dalokkal. Ennek eredményeként a több mint százötven epizód alatt olyan előadók, valamint formációk népszerű számai csendültek fel, mint például Ray Charles, a U2, Bruce Springsteen, a Nirvana, a Pearl Jam, a The Doors, Johnny Cash, az Aerosmith, a Pink Floyd, Bob Dylan, Frank Sinatra vagy éppen John Lennon. De nemcsak népszerű dalok közül válogattak, hiszen a második évad Vak hit - Creatures of the Nightjában többek között a The Rocky Horror Picture Show-ból is használtak zenét, az azt követő évad Halálos szereposztás - Willkommenjében pedig a Kabaré - Cabaretből emeltek át zenéket. Utóbbi azon kevés epizódok egyike is, amelyben a komponista kamera elé állt - erre többnyire akkor kerítettek sort, amikor egy jelenethez zenészre volt szükség.




    A score önálló élete

        Az ASCAP Film and Television Music Awardson összesen hét alkalommal szoborral jutalmazott aláfestésből a Lakeshore Records gondozásában, 2008-ban jelent meg album (CD-n és digitális változatban egyaránt), amely az első négy szezonhoz készült tételekbe enged betekintést. Az egyórás játékidőbe Levine munkája mellett a "300 Flowers" című dal is belefért, ám az, hogy ténylegesen mi kaphatott helyet a korongon és mi nem, nem kizárólag Levine döntésén múlott: "A legszórakoztatóbb ebben az volt, hogy megkértük a Döglött akták rajongói oldalának olvasóit, írják meg, miket hallanának szívesen. Szerencsére a visszajelzések és az én elképzelésem nagyrészt egyeztek" - mesélte a szerző, aki sokat tett a korong megjelenéséért, a Warner illetékeseit ugyanis egyáltalán nem érdekelte a dolog, mivel kevés hasznot láttak benne. A komponista azonban nem adta fel, és a kiadó vezetőjével, Brian McNelisszel addig presszionálták a stúdió döntéshozóit, míg azok zöld utat nem adtak a projektnek. Ezt azonban később már nem tudták újból elérni, így a hátralévő három szezonhoz köthető tételekből már nem állhatott össze újabb korong.




        Michael A. Levine számára a Döglött akták 2003 és 2010 között fix elfoglaltságot jelentett, aminek gyümölcse megannyi elismeréssel is mérhető. A szerző emellett számos mozifilmnél működött közre, a tévésorozatok tekintetében azonban e krimiszéria mellett mindössze a tizenkét epizód után beszüntetett Green Screen Show-ból, valamint a két évadot megélt Close to Home című drámafolyamból vette ki a részét.



    Kulics László
    2015.02.04.







        Vissza a kategóriához

    További kritikáink
  • Krypton
  • Captain Marvel
  • Bless the Child
  • Cold Pursuit
  • Joe Versus the Volcano
  • Six Days Seven Nights
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam