FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Attila  The Beyond (L'Aldila)  Ready or Not  Gemini Man  Dora and the Lost City of Gold  Watchmen  Angel Has Fallen  Fast & Furious Presents: Hobbs & Shaw  True Lies  Shaft (1971)
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Mark Knopfler a Budapest Sportarénában
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Batman-filmek zenéje
     







         Batman, a Bob Kane rajzoló és Bill Finger író által kitalált DC Comics-féle képregénykarakter napjainkra az egyik legismertebb szuperhős lett. Első megjelenése az amerikai kiadó egyik elődje, a National Publications "Detective Comics" című kiadványának 1939. májusi számában volt. Batman titkos alteregója a milliárdos Bruce Wayne, aki gyermekként, miután szülei rablógyilkosság áldozataivá váltak, megesküdött rá, hogy életét a bűn elleni küzdelemre teszi fel. Felnőttként erejét és ügyességét, valamint nyomozói képességeit s tudományos jártasságát felhasználva, denevéres, sötét ruhájában őrködik éjszakánként városa, Gotham City utcái felett. Kalandjai során számos ellenségre tesz szert, akik közül sokan a klasszikus képregényi főgonosz archetípusát jelentik, úgymint Joker, Pingvin, Macskanő vagy Kétarc. Ám szövetségesek is támogatják a bűn elleni harcában, köztük Robin, hűséges komornyikja, Alfred és Gotham városának egyik rendőrfelügyelője, James Gordon. Az évtizedek alatt a különböző alkotók révén más és más tónust kapott Batman, és ugyanez a változás volt megfigyelhető a filmes feldolgozásaiban is. A hatvanas évek sorozata, a Tim Burton rendezte filmek, a Joel Schumacher-mozik, az animációs tévés szériák és a Christopher Nolan-féle trilógia rendre más világban mutatja be a szárnyas igazságosztót.

         Legelőször a negyvenes években, egy-egy tizenöt részes filmsorozat formájában találkozhattak a nézők a képregényhőssel, ekkor már ott loholt mellette Robin is (ezek 1943-ban és 1949-ben készültek). 1966-ban egy filmmel indult el hódító útjára Batman, majd ebből ruccant át a tévé képernyőjére, ahol az évtized kedvelt sorozatának alakja lett. Az 1980-as évek végén fogalmazódott meg a Warner stúdióban a gondolat, hogy filmre vigye Bruce Wayne történetét, bár a megfilmesítés küzdelme már 1979-ben kezdetét vette. Alapanyagnak az 1986-os "Az első év (Batman)" képregényt vették, mely a műfaj egyik megújítójának, Frank Millernek a nevéhez fűződik. Ebben a művében az ötvenes-hatvanas évek könnyedebb hangvételű, gyermetegebb Batman-koncepciójától teljesen elszakadva visszanyúl a gyökerekhez, és a karakter nyomasztó, szorongásokkal teli, groteszk atmoszféráját mutatja be. Rendezőnek már 1986-ban leszerződtették az akkor még igencsak kezdőnek számító Burtont, ám húzásuk bejött, hiszen alkotását sokan minden idők legjobb szuperhősfilmjének tekintik. Az általa rendezett második rész után a Denevérember egy új filmes irányt vett, amit a stábból sokan nehezen viseltek, a magát a címszereplőt megformáló Michael Keaton is otthagyta a produkciót - az élet pedig őt igazolta. A nagyon vegyes, de inkább negatív kritikákat kapó "Mindörökké Batman" után azonban olyan következett, amire senki sem számított, hiszen a "Batman és Robin" kis híján örökre száműzte a karaktert a vászonról. Schumacher a negyedik mozi kapcsán így nyilatkozott: "Azért lett ilyen a film látványvilága, mert megtehettem, így meg is tettem". Bár a pénzügyi siker nem maradt el, azonban a mozi kiérdemelte a minden idők legrosszabb szuperhősfilmje címet, na és számos Arany Málna-jelölést is.

         A Warner azonban nem akarta e csúfos leszereplés után sem elengedni kiváló fejőstehenét, így 2003 elején Christopher Nolan rendezőt és David S. Goyer írót megbízták, hogy kezdjenek el dolgozni a "Batman: Kezdődik!" forgatókönyvén. Iránymutatásul pedig azt szabták, hogy az új Batmannek realistábbnak, sötétebbnek, emberibbnek és valóságosabbnak kellett lennie. Nolan víziója végül további két részt eredményezett, és főként ennek köszönhetően a hétrészes Batman-széria összesen 1 896 944 859 dollár bevételt termelt Észak-Amerikában, amivel a harmadik legnagyobb bevételt hozó filmes sorozat lett az országban.




    BATMAN  (1966)





    zene: Nelson Riddle

         A hatvanas évek Batman-sorozatát egy színes, szélesvásznú technicolor csoda indította útjára. A hatvanas évek Batmanje minden nyilvánvaló hibája ellenére valóságos kultuszjelenség, és a sorozat által képviselt stílus, ha máshonnan nem, hát a különféle paródiákból biztos ismerős, és ezekhez képest még Joel Schumacher elképzelései is komorak... A kor Batmanjének zenei világa sokáig maradt kiadatlan, elsősorban a problémás produkciós körülmények miatt. A tényleges zenét Nelson Riddle, a hatvanas évek elejének egyik legfelkapottabb televíziós komponistája írta, aki hihetetlen sebességgel, egyszerre több párhuzamosan futó sorozaton is dolgozott, igaz, hogy a Batman-sorozat azért még őt is alaposan lekötötte. A film mellett több mint harminc epizódhoz írt zenét. Szinte tématúltengést kapunk, hiszen négy főgonosznak minimum négy téma dukál, plusz van egy ráadás, ami a közös tervet jelképezi. Így Batman zeneileg is alaposan alulmarad. Az album ezután egy darabig az alapozásnál marad, de akik szeretik a változatos témákat, azoknak ez untig elég.    Tovább...




    BATMAN  (1989)





    zene: Danny Elfman

         Tim Burton 1989-es Batman-filmjének jelentősége mára túlnőtt a produkció tényleges érdemein, s bár elkészülte óta számos kritikával illették már, a képregény-adaptációk újbóli felvirágoztatására gyakorolt hatása vitathatatlan. Danny Elfman kísérőzenéje szintén hasonló szerepet tölt be a filmzenék világában: bár egyesek szerint túlértékelt, nem csupán stílusteremtő lett, hanem rengeteg új rajongót szerzett a műfajnak. Főtémája - melybe a karakter összes jellemzőjét (úgymint a sötétség, a titokzatosság és a hősiesség) belesűrítette a szerző - igazi sláger lett, filmbeli sikere pedig két okra is visszavezethető: míg számos képregénymoziban a zeneszerzők szerencsétlen módon összemossák a főtémát és az akciózenét, addig Elfman mértékkel használta a Denevérember motívumait. A legtöbb jelenethez önálló, a képsorokhoz alkalmazkodó akciózene íródott, a Batman-téma fanfárjai pedig csupán a hős felbukkanása, valamint az eltűnései során csendülnek fel. Az azóta már kultikussá vált fanfárral kapcsolatban annak idején így nyilatkozott a szerző: "Egy egyszerű témát komponáltam, amelyet aztán különböző hangulatba ültettem át a romantikustól kezdve a hősiesen át az ünnepélyesig".    Tovább...




    BATMAN RETURNS   (1992)
    Batman visszatér




    zene: Danny Elfman

         A Burton közreműködésével újra szárnyra kapott Denevérember színrelépését követően három évvel ismét megjelent az embléma a mozivásznakon, és a DC kedvenc hőse újfent Gotham polgárainak védelmére kelt. Ellenfelei azonban megszaporodtak, s még ambiciózusabbak és hatalomra vágyóbbak voltak, mint legismertebb ellenlábasa, Joker. "Minden fontosabb karakter önálló témát kapott, melyek kitalálásakor azt is szem előtt tartottam, hogy akkor is helytálljanak, amikor mindegyiknek egy tételen belül kell jelen lennie" - meséli a komponista. Elfman a folytatáshoz készült művében az előzőhöz képest több különböző motívummal is operált egyszerre, a már jól ismert Batman-téma mellett ugyanis Pingvin, Macskanő és Shreck is önálló dallamokat kaptak, így jelen kompozícióját legrövidebben a karakterközpontú tematikussággal lehetne jellemezni. Mindez pedig az alkotás képi világának és a szereplők viselkedésének megfelelően egy, az elődhöz képest színesebb és színpadiasabb hangzásvilággal párosul, ezáltal pedig a "Batman visszatér" nemcsak a film, hanem az aláfestés tekintetében is több újdonsággal szolgál a rajongók számára.    Tovább...




    BATMAN FOREVER   (1995)
    Mindörökké Batman




    zene: Elliot Goldenthal

         A sikerszéria folytatása nem volt kérdéses, a stábtagok között azonban teljes vérfrissítés történt: a direktori széket Joel Schumacher foglalhatta el, a hős szerepében pedig Val Kilmer tetszeleghetett, aki egy teljesen másfajta Bruce Wayne-t formált meg, mint Keaton. S persze mindezzel egy újabb és merészebb látványvilág párosult, amely már nem a képregénnyel, hanem inkább a hatvanas években készült színes-habos tévésorozattal vált rokoníthatóvá. "Ha Burtonnel dolgoztam volna együtt, akkor úgy gondolom, Elfman vonalát követtem volna. Itt azonban egy új rendezőről, egy új Denevéremberről, egy új Batmobilról és több más újdonságról van szó, ezáltal ez egy teljesen új film, s én mindvégig így is tekintettem rá" - nyilatkozta a sötét lovag harmadik kalandjának komponistája, Elliot Goldenthal. A szerző egy, a saját stílusvilágának megfelelő zenét készített a hős számára, mely bár nem rendelkezik oly népszerű és örökérvényű vezérmotívummal, mint Elfmané, a film alatt remekül betölti a szerepét, és tökéletes balanszot tart az olyan merészebb zenei megoldásokkal, mint a tánczenei ihletésű momentumok.    Tovább...




    BATMAN & ROBIN   (1997)
    Batman és Robin




    zene: Elliot Goldenthal

         A Burton-Elfman pároshoz hasonlóan a Schumacher-Goldenthal duó is két Batman-filmet jegyeznek, a "Mindörökké Batman" után ugyanis két évvel ismét Gotham lovagjának szentelték idejüket, melynek eredménye az újraélesztett franchise legnagyobb bukása, a "Batman és Robin" lett. Az abszolút gyermeteg történetet csak tetézték a csili-vili díszletek, melyekkel sikerült túllőni azon a bizonyos határon, ami után Batman (akit ezúttal az akkori időszak ügyeletes szívtiprója, George Clooney személyesített meg) küzdelme a gonoszokkal nevetésbe fullad. Ezt tetézi továbbá, hogy számos jelenet visszaköszön az előző alkotásból is, s ez viszont már az aláfestő muzsikára is rányomja a bélyegét, a folytatások esetében megszokott főtéma-átemeléseken túl ugyanis ezúttal teljes részegyezések figyelhetőek meg a két score között. S bár emellett azért jó néhány érdekes és színvonalas tétel íródott a film számára, a producerek mindössze a betétdalos album kiadása számára biztosítottak zöld utat, ezáltal pedig a film egyetlen értékelhető pontja is süllyesztőbe került.    Tovább...




    BATMAN BEGINS   (2005)
    Batman: Kezdődik!




    zene: Hans Zimmer; James Newton Howard

         Hosszú szünetet követően 2005-ben Christopher Nolan rendező keltette újból életre a kultikus képregényhőst. Joel Schumacher csillogó-villogó képi világa után Nolan víziójában, a "Batman: Kezdődik!"-ben ismét sötétségbe borult a város, ami kifejezetten jót tett a történetnek. Christian Bale személyében új megformálója akadt a Denevérembernek, de a további szerepekbe is kiváló, ismert nevek kerültek, mint ahogyan a zeneszerző posztjára is. Két igen nagy komponistát sikerült szerződtetni, ugyanis James Newton Howard és Hans Zimmer kapta a megbízást, két ilyen kaliberű zeneszerző együttműködésére pedig alig akad példa. Az egyik interjúban Howard a következőt nyilatkozta: "Hans felelt a sötét hangulatért, én pedig az eleganciáért". A két szerző a korábbiaktól merőben eltérő Batman-zenét írt, az elektronikus hangzás sokkal erősebben van jelen, mint az elődöknél, és sokkal modernebbre, fiatalosabbra hangolták az igazságosztó hős muzsikáját. A score három fő pillére az acélosság, a drámaiság és a pörgés lett.    Tovább...




    THE DARK KNIGHT   (2008)
    A sötét lovag




    zene: Hans Zimmer; James Newton Howard

         Három évvel később érkezett a mozikba Nolan Batman-trilógiájának második darabja "A sötét lovag", mely az előző rész sikerét is túlszárnyalta. A zeneszerzői posztokon nem történt változás, hiszen ismét Zimmer és Howard lett megbízva a gothami szuperhős zenéjének megalkotásával. Mivel egy folytatás zenéjéről van szó, így természetszerűleg magán hordozza az előző rész jellegzetességeit. Zimmer feladata továbbra is a sötétebb tételek és az akciódús jelenetek aláfestésének elkészítése volt, míg Howardnak főleg a szebb pillanatok, illetve a Kétarccá váló Harvey Dent témájának kidolgozása jutott feladatul. Ugyan a német komponista zenei jegyeit sokkal jobban magán viseli a score, ennek ellenére a legerőteljesebb momentumok nem az ő nevéhez fűződnek. A "Batman: Kezdődik!" zenéje esetében hallható három fő pillérből "A sötét lovag"-nál csak a drámaiság maradt meg, míg a másik két jelző helyett az őrület és a karcosság lett a fő jellegzetesség. Az album csúcspontja Howard nevéhez fűződik, ez a Harvey Dent-téma, melyben a reményé és a pátoszé a főszerep.    Tovább...




    THE DARK KNIGHT RISES   (2012)
    A sötét lovag: Felemelkedés




    zene: Hans Zimmer

         Egy olyan, minden szempontból szinte hibátlan elődöt követően, mint "A sötét lovag", annyira gigantikus mértékű elvárások övezték Christopher Nolan trilógiájának lezárását, hogy azoknak szinte egy rendező sem lett volna képes megfelelni. A zeneszerzői posztot itt már csak Hans Zimmer töltötte be, és hivatalos magyarázat nem látott napvilágot Howard hiányának okáról. A kihagyhatatlan és jellegzetes denevérszárny-csapkodós effekt több tételnek is az alapja lett, de egy nagy és egy kisebb újdonsággal is szolgált a szerző. A Bane-hez köthető motívumnál a pulzáló dobütemek hátterében hallható, arab nyelvű "deshi bashara" kántálás igen jellegzetes eleme lett a filmnek. Ez végigvonul a szerzeményeken, hol ebben a formában, hol csak ütemek által felidézve, az egyik szcénában pedig egyenesen a jelenet résztvevői skandálják, és pontosan ekkor nyer magyarázatot szerepe. A másik fontos pont a Macskanő, Selina Kyle témája, amely rendkívül jól érzékelteti a közelgő vihar érzését. Az akár egy thrillerben is sikerrel bevethető motívum magányos zongorája és csörgődobszerű hangjai révén lett igen feszült.    Tovább...







    Gregus Péter
    Kulics László

    2012.11.18.







        Vissza a kategóriához

    További kritikáink
  • Shaft (2019)
  • Alien: Resurrection
  • Alien 3
  • Aliens
  • Alien
  • Godzilla: King of the Monsters
  • Outland
  • Children of Dune
  • Only the Brave
  • Under Siege 2: Dark Territory
  • Under Siege
  • Pet Sematary (2019)
  • Stepmom
  • Pet Sematary
  • Witness

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam