FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Az Alien-filmek zenéje
     







         "Halálsikoly szeli át az űrt" - jelent meg a hetvenes évek végén a mozivásznakon és a plakátokon az első Alien-történet, "A nyolcadik utas: a Halál" szlogenjeként, amely tökéletesen megragadta az űrben játszódó vérfagyasztó történet velejét. Ezen filmmel nemcsak a 20th Century Fox egyik legkegyetlenebb földönkívülije debütált, hanem az első igazi akcióhősnő, Ellen Ripley hadnagy is, akit az akkoriban még gyakorlatilag ismeretlen Sigourney Weaver alakított. A színésznő további három Alien-filmben is szerepelt, s bár több tucat egyéb alkotás is köthető hozzá, pályafutásának legismertebb karaktere ez a harcias amazon, aki elszántan küzd az idegen életforma és az azt mindenáron befogni kívánó társaság, a Weyland-Yutan Corporation ellen. Ripley napjainkban éppoly kultfigura, mint örök ellensége, a biomechanikus kinézettel bíró, savas vérű, dupla állkapcsos teremtmény, melyet H.R. Giger álmodott meg. A svájci szürrealista művész - aki az idegen mellett az első részben látható űrhajót, valamint a "Space Jockey"-t, s ezáltal gyakorlatilag az egész atmoszféra alapjait fektette le - nevéhez különféle festmények, szobrok, illetve képzőművészeti darabok egyaránt köthetőek, tetemes mennyiségű alkotással rendelkező munkássága mellett azonban az átlagember mégis az Alien-filmek révén jegyezte meg őt. S bár a rémisztő teremtény megalkotója ő volt (mely munkájáért anno Oscar-díjjal is jutalmazták a legjobb vizuális effektek kategóriában), a további filmekben feltűnő szörnyeket már nem ő készítette, így a királynő (akit James Cameron álmodott meg), és a többi, kisebb-nagyobb változtatásokon keresztülment idegen (melyek főként Alec Gillishez és Tom Woodruff Jr.-hoz köthetőek) már csak az ő szelleméhez hűeknek mondhatóak.
         Az Alien-saga részei (illetve az onnan kinőtt Alien vs. Predator produkciók) nemcsak mozifilmként hoztak pénzt a kasszára, hanem egyéb vonalakon is sikeres üzletnek bizonyultak: maketteket (kiteket) éppúgy készítettek belőlük, mint különféle plüssfigurákat, illetve relikviákat, s megannyi könyv, valamint képregény oldalain váltak nyomon követhetővé az újabb és újabb történetek - utóbbi kettőben találkoztak össze először a Fox kíméletlen idegeneivel, a Predatorokkal. Ezen járulékos üzletágak a mai napig biztos bevétellel szolgálnak a Foxnak, nemcsak a számtalan film, hanem a figura kultikussá válása okán is.

         Minden Alien-filmhez más zeneszerző komponált aláfestő muzsikát, ezáltal közös vezérmotívummal nem igazán rendelkeznek, ugyanakkor párhuzamot mégis vonhatunk közöttük, hiszen a szerzők majd mindegyikének keményen meggyűlt a baja az alkotókkal, valamint az utómunkálatok során bekövetkezett állandó módosítások melletti kényszeres határidő-betartással. A score-ok önálló pályafutással is rendelkeznek, hiszen a filmzenealbumra kerülésük mellett "Alien: The Biomechanical Symphony" címen koncertanyagot állítottak össze a legjellegzetesebb tételekből, amely először Tenerifén, majd némi trackeltéréssel Krakkóban csendült fel - előbbiből a Varése Sarabande DVD-t is készített.




    ALIEN  (1979)
    A nyolcadik utas: a Halál




    zene: Jerry Goldsmith

         Az első Alien-filmet Ridley Scott rendezte, kinek szürkés színekben úszó, baljós képsorokkal tűzdelt alkotásához Jerry Goldsmith szállította az aláfestő muzsikát, amely sikeresen fokozta tovább a már önmagában is nyomasztó hangulatot. A szerző egy későbbi interjú során így nyilatkozott a filmmel kapcsolatos első benyomásáról: "Egyedül ültem a vetítőszobában…és teljes rémületben voltam. Azt mondogattam magamnak, hogy ’ez csak egy film, ez csak egy film’, mert a frászt hozta rám… ami persze jó volt, mert sokat segített nekem a zene elkészítésében". Goldsmitht a Fox akkori zenei igazgatója, Lionel Newman ajánlotta Scott figyelmébe, aki néhány korábbi művét meghallgatván bólintott rá személyére. A közös munka - melyet később csupán egyetlen, szintén viharos együttműködés követett - azonban korántsem volt zökkenőmentes, a filmen eszközölt számtalan módosítás okán ugyanis nemegyszer variálni kellett a zenén, mindezeken felül pedig Scott is kért még módosításokat a score-on, s olyan tételeket is felhasznált, amelyeket a komponista egy korábbi projektjéhez készített. Míg utóbbival Goldsmith legfőbb baja az volt, hogy nem akart a kritikusok előtt önismétlőnek tűnni ezen húzások miatt, addig előbbi azért dühítette, mert már csak a tételek rögzítését követően kapott konkrétabb instrukciókat a direktortól, ami elkerülhető lett volna, ha a komponálás időszakában nem lett volna magára utalva.    Tovább...




    ALIENS  (1986)
    A bolygó neve: Halál




    zene: James Horner

         "A nyolcadik utas: a Halál" sikerét követően jó néhány év telt el addig, amíg a Fox illetékesei újfent zöld utat nem biztosítottak a világűr egyik legrettegettebb lényének vászonra küldésének. A rendezői széket az akkor még gyakorlatilag ismeretlen, mára azonban ikonná vált James Cameron foglalhatta el, aki egyúttal a forgatókönyvért is felelős volt. A direktor szerette volna, ha az előző rész nyomasztó hangulata ezúttal sem maradna el, ugyanakkor "A bolygó neve: Halál" akciódús története okán egy pörgősebb, militarista megközelítésre is szükség volt. Az ezen itinerekkel kitűzött feladat elvégzésével James Hornert bízta meg, aki az előzetes egyeztetések során megbeszélt időpontban Angliába utazott az utómunkálatok miatt, megérkezésekor azonban nem az várta, amire számított: "A kész film helyett azt láttam, hogy ők még forgatnak. Hat hét állt rendelkezésemre a score megírására, amiről azt hittem, elegendő lesz számomra. De nem volt film, amelyhez zene készülhetett volna. Három hétig csak ültem, illetve ellátogattam a forgatásokra, valamint a vágószobába" - meséli a szerző, aki ezt követően haladékot kért Cameronéktól, amit persze elutasítottak, így erőltetett tempóban kellett elkészítenie a score-t. Munkáját rendre nehezítették az örökös újravágások, amelyek okán az addig késznek hitt zenét is változtatni kellett. A hatalmas nyomás és az örökös viták mellett azonban egy olyan muzsika került ki Horner kezei közül, amivel Oscar-jelölést (a széria egyetlen ilyenjét) is sikerült kivívnia.    Tovább...




    ALIEN 3   (1992)
    A végső megoldás: Halál




    zene: Elliot Goldenthal

         A harmadik történet megvalósítását Scott és Cameron után újfent egy olyan rendezőre bízta a stúdió, aki akkoriban még a karrierje legelején állt, mára azonban neve a siker egyik zálogának számít. Ő David Fincher, akinek ekkor a Fox illetékesei miatt fájt leginkább a feje, mivel ők teljesen más koncepciót kívántak megvalósítani a benne körvonalazódott elképzeléshez képest. A producerek pénzéhség táplálta befolyásossága azonban nemcsak az ő munkáját nehezítette, hanem a score-on dolgozó Elliot Goldenthalét is, aki így emlékszik vissza ezen időszakára: "’A végső megoldás: Halál’-ban a dolgok csak változtak, változtak és változtak. S bár hat hónapot dolgoztam a zenén, ezen időszak alatt gyakorlatilag soha semmi sem volt kőbe vésve, vagy következetességből eredeztethető". Művének egyik érdekessége, hogy külön téma készült az idegen lény számára, aki az előző részekben ebből a szempontból mellőzve volt - bár anno Goldsmith is igyekezett hasonlóval előállni, ám az nem volt ennyire direkt és jellegzetes, mint itt. A fémes hangzásokkal tarkított thrilleres zene másik pillére az "Agnus Dei", amellyel a börtönbolygó lakóit szimbolizálta, akikre a történet okán amolyan áldozati bárányként tekintett, lévén tehetetlenek voltak az idegennel szemben, sorsukat pedig ezáltal nem kerülhették el. Bár a munkafolyamat ezúttal sem volt zökkenőmentes, Goldenthal a korábbi részek rideg hangulati vonalát követve egy új megközelítésű, remek atmoszférájú score-t szállított le az Alien-saga harmadik fejezetéhez.    Tovább...




    ALIEN RESURRECTION   (1997)
    Feltámad a Halál




    zene: John Frizzell

         A széria újabb részét egy igen különös döntés eredményeként a francia filmgyártás egyik mestereként számon tartott Jean-Pierre Jeunet-re bízták, akit sajátos látásmódja és kifejezőképessége okán véltek alkalmasnak a feladatra - előtte olyan nevek merültek fel ezen poszttal kapcsolatban, mint Bryan Singer, Danny Boyle vagy Peter Jackson, akik minden bizonnyal szintén érdekes alkotással álltak volna elő. Bár számos ellenzője volt a negyedik Alien-film elkészítésének, többségüket meggyőzte az a gondolatmenet, miszerint Ripley egy klónozás eredményeként tér vissza némi idegengénnel a szervezetében. A zeneszerzői széket John Frizzell foglalhatta el, akit barátja, Daniel Schweiber bátorított arra, hogy néhány zenéjét demóként küldje el a stúdió illetékeseinek. "Soha nem vettem őt igazán komolyan, mikor ezzel piszkált - mesélte a szerző -, és a munkát is borzasztó nehéz volt megszerezni. Számtalan esetben küldtem el zenéket, de soha nem történt semmi. Aztán egy nap Robert Kraft elhívott a Fox stúdiójába, és elmondta, hogy Jean-Pierre Jeunet meghallgatta pár munkámat (többségük a "The Empty Mirror"-hoz íródott), és szeretne találkozni velem. Egy nagyon rövid megbeszélés után a rákövetkező héten már el is kezdtem dolgozni". A munkálatok hét hónapig tartottak, és olyan tételre is lett példa, amelyet egy hónapon keresztül alakítgattak, mire az alkotók késznek nyilvánították.     Tovább...




    ALIEN VS. PREDATOR   (2004)
    Halál a Ragadozó ellen




    zene: Harald Kloser

         A Fox 2004-ben eresztette össze először két rettegett idegen faját, az alieneket és a predatorokat, akik mellett bolygónk, valamint az emberiség csupán statisztákká váltak a meglehetősen kusza történettel rendelkező, hazánkban "A Halál a Ragadozó ellen" címet viselő produkcióban, melyet Paul W.S. Anderson íróként és direktorként egyaránt jegyez. A film muzsikáját Harald Kloser szerezte, aki egy, az addigi Alien- és Predator-filmek aláfestésétől merőben eltérő, önálló score-t készített mindenféle utalást mellőzvén az ekkorra már klasszikusnak számító aláfestésekre. Bár e szerzemény remekül követi az eseményeket, s az alkotás jellegéből adódóan az akciómuzsikák dominánsabban vannak jelen a feszültségteljes dallamokhoz képest, mégis inkább egy, a korszak elvárásainak megfelelő műként jellemezhetnénk, mintsem egy vérbeli akcióthriller score-nak, ami nem kis részben járult hozzá a kedvezőtlen fogadtatáshoz. Kloser volt az első olyan komponista ezen szériában, aki az eddigi gyakorlatoktól eltérően nem egy vérfagyasztó, baljós vezértémával állt elő, hanem egy magasztaló, heroikus megoldással, melyben elsősorban kórussal, rezesekkel és vonósokkal operál. A film számtalan negatív kritikát kapott (sőt még a nem túl impozáns Arany Málna-díjat is elnyerte), az elismerések terén pedig kizárólag Kloser ért el pozitív eredményt, amikor munkájáért BMI-szobrocskát kapott.    Tovább...




    ALIENS VS. PREDATOR: REQUIEM  (2007)
    Aliens vs. Predator - A Halál a Ragadozó ellen 2.




    zene: Brian Tyler

         A Colin és Greg Strause páros az első AvP-hez képest egy, az eredeti alkotásokhoz sokkal hűbb mozit kívánt elkészíteni, és bár erőszakossága, illetve különböző apró, visszatekintő utalásai révén jobban hozta a korábbi filmek megszokott, és azokból eredően elvárt hangulatot, az elsöprő siker ezúttal is elmaradt, akárcsak Andersonnál. A zeneszerzői posztra Brian Tyler került, aki e mozik rajongójaként saját maga kezdett el kilincselni a Foxnál annak érdekében, hogy ezen munkát megszerezze. Szerencséjére a direktorpáros már ettől függetlenül gondolkodott leszerződtetésében, ami nagy mértékben járult hozzá kollaborációjuk megvalósulásához. Mindannyian egyetértettek abban, hogy bár önálló muzsikát kell készíteni a filmhez, utalások szükségesek az addigi mozik aláfestéseire is, amely elgondolás rendkívül sokat dobott a film összhatásán, főként a hommage-szerű jelenetek esetében. "Az egész film során a vonósokkal Jerry Goldsmith hangszerelésére figyeltem, az ütőhangszereket James Horner ’A bolygó neve: Halál’-beli zenéje révén alakítottam, a törzsi dobok pedig Alan Silvestri két ’Ragadozó’-zenéjére utalnak vissza. Ezenkívül vannak olyan zenekari tűzijátékok is, melyeket Elliot Goldenthal is alkalmazott ’A végső megoldás: Halál’-ban, és azt szerettem volna, ha mindezek az elemek egyszerre benne vannak a zenében, miközben a score önmagában is képes megállni a lábán" - nyilatkozta a komponista.    Tovább...




    PROMETHEUS   (2012)





    zene: Marc Streitenfeld

         A két AvP-mozi mellett folyamatosan körvonalazódott egy újabb Alien-film elkészítése, melynek vászonra vitelét a kultusz megalapozója, Ridley Scott vállalta magára. A forgatókönyv rengeteget változott, a végeredmény pedig egy olyan előzményszerű film lett, amely nem az alienekkel, hanem az első részben látható űrhajóval, illetve a titokzatos "Space Jockey"-val foglalkozik, s közben egy, az Alien-univerzumon alapuló új széria lehetőségének alapjait teremtette meg. A direktor hozta magával az ezt megelőző filmjeihez is zenét szállító Marc Streitenfeldet, akire egyrészt azért nehezedett nagy nyomás, mert az Alien-filmek zenéinek komponálási időszaka sosem volt zökkenőmentes - s ebbe végül bizonyos mértékig ő is belekóstolhatott -, másrészt pedig, mert nagy volt a vele szemben támasztott rajongói elvárás. A komponista a kilencvenfős zenekarral és az elektronikus elemekkel, effektekkel azonos arányban operált, néhány tétel esetében pedig érdekes megoldáshoz folyamodott, melynek eredményeként különleges hangzásvilágot kapott: "Visszafelé írtam meg a kottákat, és a zenekar úgy is játszotta el, majd a felvételt digitálisan tükröztem" - mesélte. A film alá közel százpercnyi zene született, az utolsó időszakban azonban Streitenfeld mellé kiegészítő zeneszerzőként Harry Gregson-Williams is bekapcsolódott a projektbe, akinek végül a film legpopulárisabb tételét sikerült leszállítania.    Tovább...







    Kulics László
    2012.12.16.







        Vissza a kategóriához

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam